Életünk, 2012 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 10. szám - Tari István: A forradalmasított talpnyalás éveiben
Nem tévednek azok, akik azt mondják: ilyen lengyel szám, magyar nyelven, akkoriban csak a különutas Jugoszláviában jelenhetett meg. Kiváló lengyel szerzőkkel (Stanislaw Gro- chowiak, Adam Zagajewski, Czeslaw Milosz,Tadeusz Rózevicz, Zbigniew Herbert, Stanislaw Barahczak, Witold Gombrovicz, Adam Michnyk, Rafal Wojaczek, Julian Kornhauser, stb.), kiváló lengyel képanyaggal, dokumentumfotókkal, grafikákkal, alkalmazott grafikákkal. A fennhéjázó déli és csak a testnyílásaival törődő magatartás is Első ostromállapot az életemben címmel naplót vezet 1981. december 17-étől 1982. január 5-éig: Dorde Sudarski Red újvidéki kötődésű író naplója jól dokumentálja azt a primitíven élősködő balkáni mentalitást is, mely a vidékünkön élő, és önmagukat államalkotóknak nevezőkre annyira jellemző. Pálfalvi Lajos 17 évvel később, az Ex Symposionban megjelent, A NYOLCVANKETTES LENGYEL SZÁM című írásában kimondja: „... az Új Symposion a lengyel számmal a legfontosabb magyarországi politikai kérdéshez szólt hozzá, vállalva a hivatalos állásponttal való nyílt konfrontációt. Mondhatnám, beavatkozott hazám belügyeibe (igaz, ennek a hatalomnak nem volt kiszolgáltatva a szerkesztőség).” Vékás János Időrenben című, a margón közölt terjedelmes, 1660-tól 1982-ig tartó kronológiájáról pedig így vélekedik: „Nos, a kronológia összeállítója nem hallgatja el, hogy Károly Gusztáv svéd király 1660-ban elfoglalta Varsót és Krakkót, mint ahogy Lengyelország három felosztását sem, de 1939 szeptemberével kapcsolatban már vannak hiány érzeteim. Csakanémet támadásnak van nyoma, a szeptember 17-i szovjet invázióról nem történik említés, mint ahogy Kátyúra'/ sem. Ez azért fontos mozzanat, mert máshol nyomát sem láttam az öncenzúrának, de ezt az egy csekélységet, úgy látszik, ott sem lehetett szóvá tenni.” Az Új Symposion 1982. októberi számának CENTRIPETÁLIS FAROK elnevezésű rovatában Radics Viktória Színház a színházban című, a cenzúrát ostorozó és a főcenzorokat nevükön nevező, a tartományi kisisteneket kipellengérező írása hatalmas felháborodást váltott ki a tartomány kommunista vezetőinek körében. Sziveri az 1983-as év januári számában ZALÁN TIBOR VERSEI címmel Zalán két költeményét közli: táviratok szőcs géza ismeretlen címére átmentél-e a vízen ismeretlen barátom a túlsó partra hol titkainkat megőrző halottaink laknak vagy összeverten forgolódsz e börtönidő vérfoltos priccsein és eljön-e még a versíró fekete ember hogy sorsunkat megírja nagy piros betűkkel vagy a semmibe emigráltak írógépedről a tűnődő betűk és hallod-e mikor neveden szólít a tenger vagy sötét szelek sodornak a végtelen vakító partjai felé és kibontja-e arcodat a másnapos hajnali derengés vagy hideg ezüst-falak közé taposták 93
