Életünk, 2012 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 10. szám - Varga Klára: Múzsakarbantartási alapismeretek II.
gének meg a lányának sem. Láttam, hogy valaha szép fiatal fiú volt, izmos és karcsú, de elhagyta a lány, akit szeretett. Egy hang mondta, hogy miért, mintha azt mondta volna, hogy a részegeskedés miatt. Láttam, hogy állt a fiú mindennap a kis hídnál, és várta vissza a lányt, évekig, évtizedekig várta hiába, és inni csak azután kezdett. Ismernem kellene valahonnan a férfit is, az asszonyt is, de nem tudom, hogy kicsodák. Aztán a kedvesebbik múzsát láttam: egy harctéren feküdt halottan, véresen. Éppen csak any- nyira tudtam elvonszolni onnan valami védett helyre, talán erdőszélre, bokrok alá, hogy megmeneküljön, és azután mégiscsak feléledjen. Miért látom folyton holtan azt, aki él, és akit szeretek? És miért kaptam a két szomorú, békéden, magányos öreget? Tudom, hogy mik ezek. Mesék, az én el nem mondott meséim. Azt mondja ez az álom, hogy már réges-rég mesélnem kellene, és akkor nem lennék folyton bajban. Újra eleredtek a könnyeim, a mestermúzsára gondoltam, hogy miért is kell vele megküzdenem életre-halálra azért, hogy mesélhessek. 8. Mi maradhatott még, amit el kell rendeznünk a kedvesebbik múzsával? Miért akarok még mindig elmenni hozzá, pedig hallgat, nem ad semmi módon hírt magáról, és érzem azt is, hogy elfordult tőlem. Mintha a két halott, a meghalt kedveseim rimánkodnának, hogy tőle, a kedvesebbik múzsától fogadjam el, amit ők nem adhattak, és amit vele most ők adnak igazából, és így nekik is jobb. Sokkal-sokkal jobb. Elfogadom. Igen. Bármi legyen az. Jöttek reményteli napok, hogy viszontláthatom a kedvesebbik múzsát, közel lesz hozzá a munkahelyem, lesz pénzem, ételjegyem, amiből nála ehetek, és szép ruhám, amiben elmehetek hozzá. Gondtalanság jön, vidám üldögélések teraszokon, felolvasások, poharazások, ebédek, vacsorák. Mindennap történt valami, ami a készülő idillt építette. Szép, passzentos, halszálkás kosztümre tudtam cserélni egy megunt télikabátot, márkás spanglis cipőt vettem fillérekért, ajándékba kaptam egy jó parfümöt, a fodrász hitelbe is levágta, befestette a hajamat, még egy ügyes hegyaljai séfet is sikerült beleírni az egyik cikkbe, amit a múzsám talán olvas, hogy egy kicsit fölrázzam őt, mire találkozunk. De egy éjjel álmomban azt kiabálta a barátnőm, aki sohasem emeli fel a hangját, és akinek a fia a múzsámmal egyidős, hogy a kedvesebbik múzsa ott van nála, a közeli városban, mert én azt ígértem, hogy egy bizonyos napon megkeresem, és felvilágosítást adok neki a balesetben elhunyt szüleivel kapcsolatban. Láttam is magam előtt az összeroncsolódott autót, de nem 50
