Életünk, 2012 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 9. szám - Kulin Ferenc: Baudelaire-problémák és a magyar lírai modernség néhány kérdése
1 Hans Robert Jauss: Irodalomtörténet mint az irodalomtudomány provokációja; In: Recepcióelmélet - esztétikai tapasztalat - irodalmi hermeneutika, Osiris, Bp., 1997, 76.. 2 Korszakolás és (re)kanonizáció-, In: A későromantikus magyar líra; Ráció Kiadó, Bp., 2010 3 Korompay H. János: Műfordítás és líraszemlélet - egy félszázad magyar Baudelaire-értelmezései; Irodalomtörténeti füzetek, 116. Akadémiai Kiadó, Bp., 1988) 4 „Életműve a XIX. század egyik leginkább önelvű műve, a XIX. század egyik legteljesebbé érlelt stílusa.” - (A romantikát lezáró lírai forduló néhány vonásaIn.: Létharc és nemzetiség; Elvek és Utak; Magvető Könyvkiadó, 1976. 99-100.) 5 A korszakhatárok problémájáról szól Liszt Ferenc pályaszakaszai c. tanulmányom. In: A Géniusz kötelez; Argumentum Kiadó, Bp., 2012 (Megjelenés előtt) 6 „Baudelaire stílusirányzati hovatartozásáról mindmáig (1976!) nem is jutott a vita nyugvópontra. Szimbolista, szimbolista romantikus, romantikus realista, klasszicizált romantikus - sorakoznak tarkán a minősítések, melyek között még a klasszicizált és a szimbolikus naturalista is megtalálható. Javasolták azt is, tekintsük őt előfutárnak’, ’átmeneti jelenségnek. (Németh G. Béla: A kiábrándultság hanghordozása - Uo. 98-99.) 7 Uo.: 33-34. 8 „Baudelaire közelebb állt a jelképesítés módszerében a klasszicista Goethéhez, mint a romantikához. Goethéhez, aki maga is a romantika megfegyelmezője volt. Lényegi tárgyat megragadni, a maga adott tárgyiasságában ábrázolni vagy kifejezni, s véle ugyanakkor lényegibbre, a lét esszenciájára ráutalni: ez a goethei elv. S a baudelaire-i correspondance sokat emlegetett tételének is, amit azonban sohasem volna szabad a Baudelaire-i illumination elvétől elválasztani, meghatározó eleme ez.” Németh G. Béla: A kiábrándultság hanghordozása; Magvető Kiadó, Bp., 1976, 99.) 9 Baudelaire: Az Ember-Isten; In: Egy Baudelaire-vers mikroszkopikus vizsgálata; Roman Jacobson: Hang - Jel - Vers; Gondolat Kiadó, Bp. 1969, 278. 10 bizonyítván, hogy „A sajátos, egy szótagú címben kifejeződő életundor, a lét megvetése szükségszerűen, végzetszerűen torkollik az utolsó szakasz gyászos trópusaiba, ahol a szellemen eluralkodó, hosszan elnyúló unalom (longs ennuis) halottaskocsik hosszú sorává alakul át (longs corbilards), és betölti lelkét (non áme).” 11 Th. Gautier: Charles Baudelaire. Palatínus Könyvek, 42. 12 Théophile Gautier: Charles Baudelaire; Palatínus, 66-57. 13 Ch. Baudelaire: Művészeti kuriózumok. Vál. bevezette és jegyzetekkel ellátta: Julien Cain; Corvina Kiadó, Bp., 1988,47. 14 Ch. Baudelaire: A modern élet heroizmusa (Uo.) 15 Uo.: 16 Ch. Baudelaire: Richard Wagner et Tannhauser á Páris. In. Uo. 21. 17 Baudelaire Vál. Műv.: Európa, 1964,446 18 Uo.: 19 XX. századi esztéta-filozófusunk, a „szép lélek” Pauler Ákos Liszt-élménye lehet - többek között - a példa rá, hogy a befogadói magatartás - az autonómia-eszme jegyében - magától a művészettől is képes függetlenné válni. S a Pauler-jelenség (ld. Pethő Bertalan: A Pauler-jelenség; In. Határjárás a modern végei felé; Platon Könyvkiadó, 2002. 195-223.), arra is emlékeztet, hogy az esztétizmus vírusa heveny, viszonylag gyorsan múló tüneteket produkált a modernség történetében. 20 Radnóti Sándor: Jöjj és láss! A modern művészetfogalom keletkezése - Winckelmann és a következmények. Atlantisz, 2010. 51. 21 A civilizált ember azért hívja életre a haladás filozófiáját, hogy megvigasztalódjék lemondásáért és hanyatlásáért.”: A fejlődés-hit a lusták tana, igazi belga tan. Ez az egyén, aki a szomszédjára számít, hogy elvégezzék a dolgát.” Ch. Baudelaire . Vál. M.: 429. 22 Baudelaire Egy Ikárusz panaszai 23 Baudelaire-Válogatott, 650-651. 24 Uo. 413. 25 Uo.:414. 62
