Életünk, 2012 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 1. szám - Gál József: "Szombathely, a mi városunk"
új sugárút további beépítése számára. Kár, hogy a későbbi beruházások nem követték a kiváló etalont. Ez bizony Szombathely máig sem kiküszöbölt vesztesége. A városi bérház (Fő tér 16.) Fischer Ferenc fővárosi építész tervei szerint emelt épület Szombathely első háromemeletes háza volt. A Fő téren új párkánymagasságot és épülettömeget jelölt ki és elindította a térség terjengősségének megszüntetését, városiasodását. Az építkezések itt sem voltak képesek az előállt minta követésére, mégis óriási volt a hatása az északi és nyugati térfal esetében. A vasúti pályaudvar Posel Gusztáv tervei szerint felépült fogadóépülete 1901 óta az ország talán legszebb vidéki állomása. Hogy milyen szép „városkapu”, az a közelmúltbeli felújítása után még inkább látszik. A Domonkos rendi nővérek zárdája és temploma 1907-ben épült Mathias Schlager tervei szerint. Ugyancsak új léptéket próbált teremteni, de jó ideig nem lett folytatása sem a Petőfi, sem a Paragvári utcákban. Annál inkább az utolsó négy évtizedben! A főreáliskola, az egykori Faludi Gimnázium, ma a Nyugat-dunántúli Egyetem Savaria Egyetemi Központ A épülete. Brenner János alkotása. Építése idején 1930-ban kiterjesztette a belváros határát. Eleganciáját, rangját a többszöri bővítés ellenére máig megtartotta. ... Szaléziek Szent Kvirin temploma. Már az 1924-es városrendezési tervben szerepelt egy nagy körútra felfűzött alközpont létrehozása, amelynek meghatározó épülete lett a Foerk Ernő és Brenner János tervei szerint 1938-ban felépített templom. Ezek az időrendben felsorolt épületek Szombathely számára nem csak fontosak, jelentősek, hanem önmagukban is szépek, esztétikusak. M. L. Szombathely bár római kori város, ebből a korból nem maradt ránk semmilyen épület, mert a 445-ös földrengés mindet elpusztította. A középkorból sem maradt jelentős építmény, legfeljebb épületrész. Igaz középkori eredetűnek tekinthetjük a Ferences és Szent Márton templomokat - ezt János is említette - de a későbbi korokban ezeket átépítették. Ez a két templom, a csatlakozó rendházakkal az én megítélésem szerint is jelentős építészeti emlékünk. A város nem megyeszékhellyé válásával, hanem a püspökség megalapításával indult számottevő fejlődésnek. A legjelentősebb épületek ettől az időtől, 1777-től maradtak fenn. Elsősorban az egyházi épületeket említem én is: a püspöki palotát, a Székesegyházat, a papnevelő intézetet. Csak a Berzsenyi téren és a szűkebb környékén több mint 10 jelentős épület van. Például a Sörház (Vojta Donát, 1837), a püspöki iskola (Kirchmayer Károly, 1871), a kanonokház (Hefele, 1782), a líceum épülete (Anreith János, 1795-96), a Szegedi-ház (Hefele, 1786). De maradjunk a kérdésnél. Jelentős épületnek tartom a többször átépített Megyeházát, a Szombathelyi Takarékpénztár, ma Centrum Áruházként ismert szecessziós épületét (Mocsányi Károly- Stadler Dezső, 1912-14), az ugyancsak szecessziós Kovács, ma -sajnos üresen álló - Savaria Szállót (Vida Artur 1913-14), a Müller Ede irodájában tervezett és általa kivitelezett Vasútállomást. Végül a nagyon elhanyagolt állapotú, de a város fejlődését befolyásoló, építészeti újításokat is felmutató 11-es huszárlaktanya (Pártos Gyula, 1889) romantikus épületegyüttesét említeném. 6
