Életünk, 2012 (50. évfolyam, 1-12. szám)
2012 / 1. szám - Szenti Ernő versei
2 2 SZENTI ERNŐ Terápia két ünnep között Nekem az égbolt nem elég nagy, a holdudvar túl kicsi. Ez a tuskó a fél fogamra sem elég, mondta a fűrész. Büdös a kemence szája. A fa jegyzetelt, az erdő mesélt. Most sem az, aki kikaparta a búzakalász szemét. Ahol a vízcsepp a tengerhez hasonlította magát, ott már voltunk, kicsim. A minap írt versedben amellett kardoskodtál, soha nem tapasztalt méreteket öltött a pénz profitéhsége. Érdekes, mindig a nap második felében jutok az eszembe. Sóbálvánnyá dermedt mobilszobor. Családi történet Ha nyit a reggel, aki az életen valamicskét is lendíteni akar, már talpon van. Most sem az, aki vagy a gondolatból tünteti el az időt, vagy az időből a gondolatot. Megint hallatott magáról a testtel kegyetlenkedő fájdalom. A halálhoz közelkerülés egy felpuhított elvi kérdés lenyomata. Közlésnek indult, költözködés lett a vége. Ahol az ajtónyikorgásra is szigorú büntetést szab ki a hatóság, ott minden családi történet korábban kezdődik és megkésve fejeződik be. 35
