Életünk, 2012 (50. évfolyam, 1-12. szám)

2012 / 1. szám - Gál József: "Szombathely, a mi városunk"

Szerencsére messzire építették a vasútvonalakat a város központjától, így a vasút nem szeli át a belvárost, mint például Győrben. A gyárak és számos üzem kitelepítése után már viszonylag jó helyen vannak. A zömük keleten, igaz, hogy a város északi és déli részén is vannak gyárak, de ezek a város peremén és külterületén találhatók a nagy kereskedelmi egységekkel együtt.

Közigazgatási intézmények és a legfontosabb középületek is helyükön vannak. Még a levéltárat is „bekényszerítették” a városközpontba, így ha valakinek ott lenne dolga, könnyen megtalálja a többi ügyintéznivaló szomszédságában és nem igényel tömeges parkolást.

Jól múködnek-e az alközpontoki

M. L. A XX. század folyamán Szombathely bekebelezte a környező falvakat, a maguk mini központjaival. Ezeket városi alközpontoknak nem lehet nevezni. A lakótelepek tervezett alközpontjai felemásra sikeredtek. A Derkovits-telep központja sikeresnek mondható, a többié, így sem az oladi, sem a Hunyadi útié nem. A kettőt csak példaként említem. A várostervezők mentségére hozom fel, hogy amikor ezek a lakótelepek épültek, a lakótelepi alközpontokat a szegényes állami szolgáltatások gazdaságos, centralizált biztosíthatósága céljából, és nem a társasági érintkezés fórumának hozták létre.

H. J. Az 1924-es rendezési terv sugárutakat jelölt ki, ezáltal folytatta azt a négyzetes, raszteres beépítést, amely a kiegyezés után a belvárosban elindult. A sugárutak tengelyébe templomot, iskolát tettek, föltételezték, hogy valami más is lesz mellette. Ebben a tervben a mai komplex alközpontok még nem szerepelnek. Ezeket az alközpont kezdeményeket viszont egy 8,5 km hosszú körútra fűzték föl. Az 1963-as rendezési terv azonban már nagyjából azokat az alközpontokat jelölte meg, amelyek ma már funkcionálnak. Közülük egy - a Derkovits városrész központja - ragyogóan működik és szükség is van rá, mint egy falat kenyérre. Kevésbé működik a Szalézi- ekhez kapcsolódó alközpont, mert nincs mögötte olyan városrész, amely aktívan életben tartaná. Halvány alközpont-szerűség jelent meg aJoskar-Olán a Hunyadi út és a körút kereszteződésében. Időben rájöttek azonban arra, hogy nagyon közel van a városközponthoz, így a szerepét nem építették ki teljes körűen. A belváros új épületei, mint a városközpont bővítésében résztvevő csápok elemei az izgalmasak. A Fő térhez déli irányban csatlakozik egy kulturális központ: a Képtár, a Bartók Terem, a zeneiskola, az Iseum. Északra a mozi, az orvosi rendelőintézet, a Művelődési és Sportház. Ez az északi irány valójában folytatódik a sportlétesítményekkel, a Sugár úti és az Aréna sportcsarnokokkal, sportpályákkal. A strand jó helyet biztosított volna a színháznak. Területe alkalmas lett volna a kórház és a színház parkoló-gondjainak a megoldására is, hiszen a kettő használata között nincs egyidejűség. A részben szint alatti parkoló építményeit gördeszka- és korcsolyapályává is kis fantáziával ki lehetne alakítani.

15