Életünk, 2012 (50. évfolyam, 1-12. szám)

2012 / 1. szám - Gál József: "Szombathely, a mi városunk"

MSZMP székház felépüléséig. Ennek rendszerváltás utáni homlokzati átfogalmazása, magastetősítése enyhített az épület idegenségén, különösen a Berzsenyi tér irányában. Legfontosabb műemlék jellegű utcánk, a Szily János utca a kivédhetetlen arculcsa- pást a törvényszéki palota (ma Bíróság) emeletes, az utca léptékével mit sem törődő épületétől kapta 1889-ben, majd ennek hatását még fokozta az 1903-as második eme­lettel való megtoldása. A fővárosi Wagner Gyula építész, a léptéktörést az épület homlokzati tagoltságával igyekezett csökkenteni. Ez az egykor copfés klasszicista há­zakból álló nagyon egységes utcasor is teljes kevertséget mutat, de az említett léptéktelen épületet leszámítva elfogadható képet nyújt, viszont a műemlékileg együttesen védett történelmi városmagnak már nem része. Kifejezetten bauhaus hatást csak alig tucatnyi kis lakóház képvisel (Szende László és Gruber Imre tervei). Igazán jelentős bauhaus karakterű, a római iskola hatását is mutató, a maga korában modernként számon tartott Hidasi Lajos tervei szerint 1934-36-ban épült Csendőrparancsnokság, amely napjainkban a Megyei Rendőr- kapitányság székháza. A modern építészetben üde színfoltot jelentett az art deco. A két világháború közti időben elsősorban a belsőépítészetben és a lakberendezés te­rületén a szecesszióból virágzott ki. Egyik legszebb példája a városban 1923-ból való. A Széli Kálmán és Weither Ká­roly utca sarkán álló egyemeletes saroképület szépsége és ritkasága miatt műemléki védelmet érdemelne. A bauhaus és a belőle kivirágzó sokszínű modern építészet a második világháború pusztításait eltüntető építés sokak által várt lehetőségnek ígérkezett. A moszkvai ide­ológusok által vezényelt szocialista realizmus az építészetre nem terjeszthető ki. Az MDP ideológusai a magyar klasszicizmusban vélték megtalálni a korszerű techno­lógiák alkalmazásával egyidejűleg a jövő építkezéseinek módszerét. Képtelensége rövid ideig tartott. Utána a modern építészet nem az új anyagok, szerkezetek jegyében építette föl a rengeteg szükséglakást, amely a mezőgazdaságból az iparba és városokba vándorló népesség új helyen való otthonhoz jutásához kellett, hanem típusházak töm­kelegével szélsőségesen iparosított módon, de régi anyagokból. Ma ezt a szellemtelen, gyorsan felépült rengeteg házat tekinti a társadalom és a média is szocreálnak. Termé­szetesen mindkét szocreál időszaknak voltak jó építészeti teljesítményei is, de ezek elvesztek a tömegházak rengetegében, az egymásra jellegtelenül hasonlító városrészek és lakótelepek között. M. L. ...A barokktól kezdve az építészeti stílusok Szombathelyen is megtalálhatók. A barokk emlékeket nem részletezném, Hefele munkásságát a szombathelyiek isme­rik, János részletesen szólt róla. A barokkot követő építészeti stílusokhoz néhány pél­dát említenék. A klasszicista stílust például az 1820 körül épült Aréna utcai és Szily János utcai épületek, valamint a Petőfi Sándor utcai domonkos nővérek zárdája, az oladi Ernuszt-kastély képviselik. Az 1867-es kiegyezést követően a város jelentős fej­lődésnek indult. Az eklektika, a historizáló stílusokat is ide értve nagyon nagyszámú épülettel van jelen. A lakóépületeket felsorolni is nehéz lenne. Ismertebb eklektikus 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom