Életünk, 2012 (50. évfolyam, 1-12. szám)

2012 / 12. szám - Lőcsei Péter: Emlékek, dokumentumok (Beszélgetés dr. Palkó Istvánnal)

Az ifjúkor végén (Összefoglalás-féle az ÉletünkrőJ) D A hősi antológia-múlt lezárulása után másfél év« as Életünk folyóirat. Az elmúlt 18 hónap alatt nyolc száma kereste fel az olvasókat, a kilencediken most végzik a nyomdászok az utolsó simításokat. Érdemes simogatni, gonddal bánni ezzel az ízléses, a kilencedik szám megje­lenése után 54 nyomdai ívre tehető gondolati termékkel, amely öt megye: Fejér, Győr-Sopron Vas. Veszprém és Zala teremtő elhatározásából született meg. A világra hozás oka: hogy az irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat mun­kás életünket tükrözze művészi fokon, hogy műhelye legyen elsősorban, de nem kizárólagosan az öt megye alkotóinak: íróknak, költőknek, kritikusoknak, szociológusoknak — mindazoknak, akik, emberi-társadalmi létezésük be­mutatásán és felemeléséért fáradoznak. 0 Már ma Is elmondható, noha a feladatokat tekintve még sok, ami megvalósításra vár, kezdenek jelentkezni az első komolyabb eredmények. Mindenekelőtt a szerzőknek •z Életünk Iránti bizalmára gondolok. Közvetlenül az indulás utáni hónapokban még néhány korábbi (antológia-kori) szerzőtársnak is mintha újra meg kellett volna találnia az ország azóta is legfiatalabb folyó­iratát. Megtörtént olykor az a furcsaság is, hogy az öt megyéből a sikerültebb írásokat már ismert folyóiratokhoz, a szerényebbeket pedig a „miénkhez" vitte a postás. Máa tekintetben pedig a megnövelt minőségi követelmények emeltek ma már csak törmelékeivel botlató falat egy-két korábbi szerző és a szerkesztés közé. Időnként — inkább kaik elvárás formájában — mintha még a paritásos érdek a feszültségeket termelt volna, nehezítve ezzel az egyéb­ként sem könnyű kibontakozást Máig elnyúló makacs terjesztési gondok la nehezítették, nehezítik az országos színrelépést, 1970. szeptemberében még négy olyan megyét találtunk az alapítók sorában, ahol egyetlen egyéni előfizetője sincs az Életünknek. S ha mind­ezekre a nehézségekre tavalyi hóként gondolni ma még nem is lehet, az is kétségtelen, hogy már senki nem tekinti a megyék folyóiratát idegen testnek a magyar irodalom­Naponta 1Ü—15 postai küldemény érkezik ar. Életünk címére: versek, elbeszélések, regények, drámák, szociográ­fiák. irodalmi riportok, tanulmányok, recenziók, s mind több közöttük a széles közvélemény figyelmére érdeme* alkotás. Az ország legtávolabbi megyéiből, de külföldről is egyre többen bízzák szellemi gyermeküket az Életünk gondozására. Különösen örvendetes néhány idősebb — ko­rábban állandó fórum hiányában hallgató — érett írónk eorgoskodása, s mellettük több tehetséges fiatal jelent­kezése. MEZEI ANDRÁS: Például Például pékszagat például bodza illatot asztfalt felett például kapucsöngő* mit el nem érhetek dühödt házmestert lakót például nagy futások»* a* Almáasy térig labdát é* gombokat például szabad utcát és nyitott kapukat A* utóbbiak befutásába* még kló, tapasztalat (pozitív ás negatív), valamint sok gyakorlat kell, de az Életünk mint műhely nélkül a kezdő lépésekhez nehezen találhat­tak voln* teret, de, jobb viszonyítási lehetőséget sem • velük egy számban megjelenő kiíorott alkotásoknál új tehetségeink. 4. Az utóbbi f€l évben egyre élénkül ■ szerkesztőség kap­csolata a hazai folyóiratokkal. 1970. szeptemberében a Nyír­ségi ősz keretében megrendezett vidéki folyóiratszerkesz­tők találkozója kínált hasznos tapasztalatokat; november­ben az Írószövetségből és a Művelődésügyi Minisztériumból kapott látogatókat és baráti segítséget szerkesztési gondjai­hoz az Életünk; legutóbb februárban pedig a kecskeméti Forrás szerkesztői jöttek el Szombathelyre, hogy hasznos eszmecsere végén újabb tapasztalatcserére — otthonukba — hívják meg az Életünk belső munkatársait. Ám küszö­bön áll — kölcsönös igények és a hasonló érdek alapján — a Palócföld vasi látogatása, ezzel egy újabb táj, folyó­irat sajátos problémáinak megismerése. Külföldről, Csehszlovákiából. Jugoszláviából, Romániá­ba. I^engvelországból is felkeresték már az Életünket, s a kapcsolat a szomszédos vagy távolabb élő testvéri népek mindennapjait tükröző írásokat termett. A szomszédos Ausztria irodalmával szorgos figyelőszolgálat köt össze. Élőbbek is lehetnének ezek kapcsolatok, ha a látoga­tások viszonzására több mód és alkalom adódna, ám ezt sorrendben is, fontosságban is megelőzi a szőkébb, az öt megyéből álló pátria szerzőinek, olvasóinak, kulturális In­tézményeinek és nem utolsó sorban témagazdagságanak meg­ismerése, felderítés«. L Küszöbön áfi egy Fejér megyei Életflnk-est. de koráb­ban az antológia, ma pedig a folyóirat-fenntartó megyék egyik bázisának számító Győr-Sopron megyében három író—olvasó találkozó körvonala Is bontakozik. Vasban ez- ldeig négv alkalommal találkozott olvasóival a folyóirat. Remélhetőleg, mire az említett író—olvasó találkozó. Éle- tünk-estek leperegneg. Veszprém és Zala vagy Zala és Veszprém lép elő a további konstruktív találkozók színhe­lyeként Az. Életünk szerkesztősége keresni fogja — Ilyen alkal­makkor is — a megyei lapkiadó vállalatokat, hogy a me­gyéken belüli terjesztés nagyobb lendületet vehessen. Az ilyen találkozók múlhatatlanul szükségesek. Nem csupán az olvasótábor szélesítése végett, de azért is, mert szilárdul általuk a megyék társadalmi szerkesztői és a fo­lyóirat közötti munkakapcsolat, amitől, a szülőföld megyék gazdasági-társadalmi éleiét átfogó érdekes és fontos Írá­sokat remélhet az olvasó. Az együttműködésnek ez a for­mája még nem fejlődött ki eléggé, holott az Ilyen kap­csolatok tartalmi, formai gazdagodása és megszilárdulás« mindenek előtt fontos. I A folyóiratokkal, de különöse« az frószövetségbö! és a Művelődésügyi Minisztériumból érkezett látogatókkal foly­tatott beszélgetések során valami mérleg-fél« összegezése is kialakult a kezdő másfél esztendőnek. Széppróza: országos, ha nem világjelenség, bor»- kévé* az Igazán jó novella, elbeszélés. Ez alól az Életünk aem kivétel. Verstermés: nem rosszabb s nem jobb a vidéki folyóiratok átlagánál. Szülőföldünk rovat: ígérete*, aokr»- hivatott, bár a riportózsok helyett, a szociológiai tanulmá­nyok súlyosabbá lehetnék. Művészi rovat: nagyon fi gye- lemre méltó, több vidéki folyóiratot megelőz. Szemle é* tanulmány rovat: fejlődő. Kitekintés rovat: gyakrabban Je­lentkezzék. Ez lehetne tehát az Ifjúkorának végére érkező Életünk rövid vallomása. Az indulás nehézségeit tekintve talán nem I* kévé*. Végezetül még annyit árulunk «A az Életünk olvasói­nak. a meglevőknek és a majdaniaknak, hogy 1971-töl áj köntösben jelentkezik a folyóirat, bizonyára valamennyiünk tetszésér«. Farkas Imr* Vas Népe, 1971. II. 28.

Next

/
Oldalképek
Tartalom