Életünk, 2011 (49. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 3-4. szám - Molnár Zsolt-Molnárné Czeglédi Cecília: A gyökrend oktatásáról
2. Tartalmi (jelentéskereső) átfogó- és részkészség-fejlesztés. Kathryn I. Matthew és Felvégi Emese17 a kezdeti szakasz utáni „tantárgyközi” és feladatközpontú (funkcionális) olvasás, szövegértés javításában új átfogó és rész- készség-fejlesztő módszereket ajánl. Átfogó módszerek: „irányított olvasás” (Directed Reading Activity, D-R-A), „irányított olvasás és gondolkodás” (Directed Reading-Thinking Activity, D-R-T-A), „tudom, tudni akarom, megtudtam” (Know, Want to know, Learned, K-W-L), „hallgass, olvass, vitázz” (Listen-Read-Discuss, L-R-D), stb. Részkészség-fejlesztő módszerek: I. Szókincsfejlesztés, értelmezés, ennek eszközei a viszonyokat bemutató láttató ábrák, táblázatok, halmazok, stb. Ajánlják vizsgálni a szótöveket, szóeredetet. Meghatározást keresnek, jelentéstérképeket készítenek. II. Kérdőívek alkalmazása, tartalmat láttató ábrák, táblázatok, összefoglalások, kivonatok, tartalomjegyzék készítése. III. Különféle értelmi rendszerű olvasónaplók, vitaindító írások, stb. készítése. 3. Óvoda és iskola közötti átmenet megnyújtása. Az OFI, óvoda és iskola közötti átmenet gondjainak oldásáról szóló tanulmánya18, a megnyújtott alapozó időszakot ajánlja. Ez lehetne a biztosíték az átállás fokozatosságára, zökkenőmentességére és ezzel a későbbi időszak sikerére. Lerövidítése súlyos következménnyel jár. Nem tudunk róla, hogy ezen eljárásokat, javaslatokat a gyakorlatban tényleg alkalmazták volna. A MCz. anyanyelv-tanítási módszertan Néhány éve kidolgozott anyanyelv-tanítási módszertanunk az eddigi hiányosságokat nagymértékben kiküszöböli. Alapok A MCz. módszertan hangsúlyosan a magyar nyelv alapvető sajátosságaira épül, figyelembe veszi a magyar nyelv ragasztó jellegét, a hangok, gyökök, képzők rendszerét. Mindezeket az eddigi ismeretek és gyakorlatok alapozó kiegészítésének tekintjük. A jelentést vizsgáljuk az alaki sajátosságokkal párhuzamosan, az eddig túlsúlyban lévő alakiság mellett. A jelentés eredetét, továbbvitelét, alakulását követjük nyomon, fedeztetjük fel a gyerekekkel, már a legkisebb nyelvi elemektől kezdve. A felfedezést tesszük meg legalapvetőbb tanulási elvnek, az alkotás, szabad használat mellett. Ez az értelmi és az alaki felfedezést is jelenti. A felfedezés/tapasztalás, ismeretrendszer és gyakorlati képesség egyensúlyát valósítjuk meg, mindkét közlési irányban (megértés, ill. beszéd/írás), mindkét jegyzési szinten (szóban és írásban). Nagy hangsúlyt fektetünk a hozzáállás fejlesztésére, az élményszerűségre, a tárgy megszerettetésére. Elméleti és gyakorlati alapnak az eddigi nyelvészeti és nyelvtanítási ismeretek és gyakorlatok mellett, azok kiegészítéseként, a bölcseleti nyelvészet és a mai megismerés-tudomány eredményeit tekintjük. 119
