Életünk, 2011 (49. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 10. szám - Sarusi Mihály: Írók Almádiban (Részletek a szerző készülő Balaton-könyvéből)
Többen emlegetik, hogy gyermekkorukban jó néhányszor látták a híres színművészt, Basilides Zoltánt a családi nyaraló környékén és a vízparton. Schildmayer Ferenc, aki a közelben lakik, Zoltánt gyakran látta, Tamásit egyszer. Azt mondja, a Basilides nyaraló helyén Brennerék Józsi-lakja állt, miután az leégett, húzták oda föl a most átépített házat. Alizkát ők Teréznek ismerték, Brenner Lőrinc veszprémi építőmesternek, az első almádi fürdőház tulajdonosának, 1881-84 közt községi bírójának, az Almádi Fürdő Rt. kezdeményezőjének a dédunokája. „Tamási jóval idősebb volt a feleségénél, de nem az csalta meg, hanem ő Terézt...” - idézi az akkori helybéli vélekedést. Aliz-Teréz szüleinek egyetlenje volt. Hogy kik voltak a Basilidesek? Sándor festő, tanár (Balassagyarmat, 1901-Bp., 1980), Barna festő (Tornaija, 1903-Bp., 1967), Ábris filmrendező (Vágújhely, 1915-Bp., 1968), Zoltán színész, operaénekes (Vágújhely, 1918-Bp., 1988). A négy fiútestvér mindegyike a Felföldön született. Micsoda budai-veszprémi (hűvösvölgyi-almádi) polgár- s művészcsaládba házasodott Tamási! A híres énekes, Basilides Mária a négy fiú apjának - Aliz nagyapjának - a testvére volt. H a az idősebbek emlékeznek is a Basilidesek almádi jelenlétére, Tamási szinte teljesen kikopott az emlékezetből. Csak ha szóba kerül, jut eszébe pár embernek, mi köze a nagy székely írónak városunkhoz. Az Almádin kívüli világban élő irodalmárok visszaemlékezéseiből tudjuk meg: asszonya kötötte városunkhoz - láthattuk, a sírig. S nem akárkiknek (például Németh Lászlónak, Dérynék, Illyésnek, Kodolá- nyinak, Fájának) jutott eszébe nyomban Tamási Áron, ahogy a Tó északi partja és Budapest közt vonatozva meglátták az Almádi indóháznevet... Zina-Zizina, a zajzoni oláh pap lánya 1848-ban... (Aliz?...) - gyönyörű! A Bodo- ru meg? Almádi a világirodalomban. ...ALIZ, ÁRONNAL 1931 -ben Budapesten született Aliz; tanárnőként dolgozott. Amikor Árontól elköltözött, elvégezte a főiskolát. Érettségi után férjhez ment - mondja. Pénteken érettségizett, rákövetkező pénteken volt az esküvő 1949. június 28-án. Áron előtte járt először Almádiban. Bár a Bodoru másra utal - gyanakszik. Az írásait ismerte. A Szép Domokos Anna című prózai balladáját diákként szavalóversenyen mondta. Fantasztikus írás! - szakad ki belőle. Egyszer járt náluk egy szobrász-festő, Párizsban élt, kicsinyelte az itthoniakat. Aliz keresztbe lenyelte volna! O mondta: ha annyira odáig van Tamásiért, bemutatja neki. A vak író, Szántó György társaságában hozták össze őket; Áronnak is jó barátaik voltak, apjáéknak is. December 14-én ismerte meg, 1948-ban. És már úgy kérte meg a kezét két hét múlva, hogy születésnapján, február 16-án legyen eljegyzés. Amikor megismerkedtek Áronnal, anyjával ment el Szántóékhoz. Ahogy megjelent, Áron azonnal mellé ült, és végig ott is maradt. Hazakísérte őket. Másnap reggel elküldte az egyik könyvét és egy kéziratát, elbeszélését, amelyben Aliz csillag, ő a Nap... Gyönyörű írás! - sóhajt. Amikor elváltak, visszakérte a leveleit, ezt is. Hol lehet? Nem jelent meg soha; vagy ő tépte össze, vagy az akkori asszonya. 47
