Életünk, 2011 (49. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 9. szám - Fazekas Mihály - Zalán Tibor: Lúdas Matyi
a lányaim voltatok, s elrabol az ármány tőlem. LUDAK Ne sírj értünk jó asszony, fájdalmadat látva szívünk érted meghasad, nem vagyunk mi árva szerencsétlen libuskák, vállaljuk a sorsunk, csak Matyit ne érje baj, ez egyetlen gondunk. ANYA Lúdjaim, szép lúdjaim, nem látlak már többé, elhull piros véretek s nincs, ki feltörölné a kőről. LUDAK E világon minden úgy van ám elrendezve, hogy mindennek ára van, s lesz ki megfizesse halálunkat hogyha jő (a) számonkérő óra. Bosszút áll értünk Matyi fertály óra múlva. HAJDÜ1 Elég a sírásból-rívásból. HAJDU2 Akkor sírtál volna, bolond öregasszony, amikor a fiadat rebellisnek nevelted. ANYA Dehogy is neveltem én rebellisnek. Csak nincs apja szegénynek, aki keményen fogná... HAJDÚI Sok a szöveg! Tereld kifelé a ludakat! HAJDÚ2 Terelem, terelem. Kifelé! LUDAK Kifelé, kifelé! Elmennek. Az asszony leroskad, Matyi előbújik a szuszékból. MATYI Magát meg mi lelte? Itt már egerek sincsenek, akiket megitathatna a könnyeivel! ANYA Még szemtelen is vagy! Nem elég, hogy a drága szép lúdjaink most az életükkel fizetik meg az összes csínytevéseidet? MATYI Csínytevések? Komoly háború folyik köztem és Döbrögi között. ANYA Háború? A kiskakas megcibálja a vén kappan konya taréját! Ez nem háború. MATYI így is lehet mondani, de így, valahogy, nem olyan szívderítő. ANYA Derítgesd te csak a szívedet, derítgesd, miközben a drága és ártatlan lúdjainkat egyenként vágja le a sintér a döbrögi vásár65
