Életünk, 2011 (49. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 7. szám - Kulin Ferenc: A magyar-német kapcsolatok a rendszerváltozás folyamatában
A jogerős ítéletét töltő Nickelsburg ügyét másodszor akkor vették elő, amikor a perből kikerült az a Pásztor Géza, akit a parancsnokhelyettes öccse és a Baross téren megforduló névrokona, Pásztor Gyula által elkövetett cselekményekért akartak példásan megbüntetni. Miután kihallgatója jelentésében leírta, hogy semmit nem követett el abból, amivel vádolják, egy másik perben 15 évre ítéltek. A kiesett személyt pótolni kellett, ezért Nickelsburg László ügyét ismét elővették és a korábban meghozott ítélet megsemmisítése után új nyomozást rendeltek el. A Herczegh Benjamin és társai perben 1961. július 15-én született ítélet, melyet a Legfelsőbb Bíróság, mint elsőfokú(!) bíróság hozott meg. Nickelsburg Lászlót halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélték.18 Az Elnöki Tanácshoz beadott kegyelmi kérvény elutasítása után az ítéletet 1961. augusztus 26-án végrehajtották.19 O volt az utolsó, akit az 1956-os forradalom és szabadságharc ideje alatt elkövetett cselekményeiért végeztek ki. Nickelsburg László egyike azoknak a forradalmár hősöknek, akik a forradalom tüzében korábbi bűneiktől megtisztulva, megálljt kiáltottak a diktatúrának. A világ népeinek szeme láttára földbetaposott szabadság oltárán az ő vére is ott piroslik. Tisztelettel adózunk ezért emlékének. 1 A Baross téri csoport korabeli jelentőségénél fogva Nickelsburg László nevét a legismertebb forradalmárokkal, Iván Kovács Lászlóval, a Pongrácz testvérekkel, Szabó bácsival lehetne együtt emlegetni. Személye azért is izgalmas, mert kommunista meggyőződésű, ávéhás személyből lett a Baross tér főparancsnoka. A forradalmi tűz révén korábbi bűneitől megtisztult Nickelsburg egyfajta kegyelmi állapotban élte végig azt a forradalmat, melyért 1961 augusztusában életével fizetett. 2 Nem tartom elképzelhetetlennek, hogy Nickelsburg pártellenes kijelentéseivel környezetét provokálta. Bár kísérletet tettem 1956 előtti ügynöki múltjának feltárására, feltehetően az 1956-os események alatti iratmegsemmisítésnek „köszönhetően” dokumentumokat már nem találtam. 3 Erről az időszakról egy szembesítési jegyzőkönyvben ezt vallja: „Első esetben a rádió felhívására jelentkeztem munkára október 25-én, kb. két-két és fél óra múlva közölték, hogy munka nincs és a Vállalat dolgozói hazamentek, csak a vállalati őrség maradt bent. Haza távoztam lakásomra, majd 21-én újra bementem a Vállalathoz munkára jelentkezni, kb. 3-4 órát tartózkodtam a Vállalatnál. Ekkor az utcáról beszaladtak, hogy nagy lövöldözés van a szomszédban, megijedtünk és mindenki rohant haza. En Weltmann Edittel együtt mentünk a Sztálin útig, én rohantam egyenesen haza. Október 29-én ismét munkára jelentkeztem a Vállalatnál, Appel Jánossal a portás fülkében találkoztam és egy kisebb alma volt nálam, azt oda adtam neki. Ekkor közölte velem azt, hogy ne hogy azt higyjem, hogy a foiradalmi’ őrség éhezik, gondoskodnak róluk [...] Október 31-én kb. 11 óra körül mint nemzetőr jelentkeztem a vállalatnál, piros, fehér, zöld karszalag volt rajtam. Bementem a vállalati könyvelőségbe, mert ott tartózkodott majdnem minden dolgozó. A főmérnöknél jelentkeztem és közöltem vele, hogy nemzetőr lettem és kérdeztem, hogy van-e valami kifogása mint főnökömnek, tekintettel, hogy munka nincs, addig nemzetőr legyek, amíg a rend helyre áll.” V-142299 311.0 4 Hollós (Holzschlag) Ervin szűcssegéd, kommunista pártmunkás, 1956-tól állambiztonsági tiszt, a forradalmat követő megtorlások egyik irányítója, 1962-től egyetemi tanár, kommunista pártállami propagandaanyagok szerzője. (Ilyen mű a Hollós Ervin-Lajtai Vera szerzőpáros Köztársaság tér 1956 c. műve; Kossuth Kiadó, 1974, 1977, 1986.) 5 Király Béla vezetése alatt a nemzetőrség csúcsszerve volt. 6 Kerekes György feljegyzéséből V-142299 173. o. 7 Csontos Erzsébet az 1956. november 4-e után kibontakozó ellenállás legfontosabb szervező személye. Rejtélyességét igazolhatja, hogy a BM nyomozói két, egymástól teljesen eltérő fotóval is rendelkeztek róla. 8 Opoczki Istvánná /Szőke Vera/ vallomásából: „(...) egy golyó megsebesítette a lábánál, ezután felment a II. emeletre az egyik kétágyas szobába. Elterjesztették akkor a kórházban, hogy Nickelsburger elment a kórházból. Vele felköltözött oda a Csontos Erzsébetid is. Saját szememmel láttam a holmiját a szobában, a pongyoláját az ágyon. Tudom, hogy fenn tartózkodott Erzsi Nickelsburger szobájában és ott is aludt. Más 73
