Életünk, 2011 (49. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 7. szám - Kulin Ferenc: A magyar-német kapcsolatok a rendszerváltozás folyamatában
M. KISS SÁNDOR Tudományos műhely Piliscsabán A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar történeti doktori iskolája a tavalyi évben múlt tíz éves. Jelenleg aktív hallgatóink száma 52 fő, ebből 12 főnek vagyok a témavezetője. Az elmúlt évek során sikerrel doktorált, s védte meg dolgozatát Cseszka Éva, Fejérdy Gergely, Szekér Nóra és Tulipán Éva. Cseszka Éva és Szekér Nóra a védés óta továbbfejlesztett dolgozata - Cseszka Éva: Esztergom az 1956-os forradalom és szabadságharc alatt, Szekér Nóra: A Magyar Közösség története - azóta már könyv alakban is megjelent, míg Tulipán Éva: Köztársaság tér 1956, illetve Fejérdy Gergely: Frankophon - magyar kapcsolatok 1945-1956 között, megjelenés előtt áll. (Érdekességként jegyzem meg, hogy Fejérdy Gergő Párizsban francia-magyar vegyes bírálóbizottság előtt védte meg dolgozatát 100%-os eredménnyel.) Két hallgatóm áll közvetlen védés előtt - sikeresen letett vizsgák után - Somfay Örs, aki az első világháborús emlékművek létrejöttének körülményeit vizsgálta, s mérte fel, hol és hány emlékmű található a mai Magyarország területén, illetve László Dávid Márton, aki az 1956-os megtorlások során kivégzett Nickelsburg László tevékenységéről adott számot. Ök már „útra keltek”, vagyis ma már nem számítanak az „aktív tizenkettek” közé. Ma már tapasztalati tények alapján - idestova tíz év távlatából - elmondható, hogy a leendő „tudósjelöltek” későbbi doktori témájukat először szemináriumi dolgozat formájában tárják a szűk nyilvánosság - szemináriumi csoport - elé, majd ezt követi a szakdolgozat, mint közbülső lépcső, illetve a doktori értekezés s jó reménnyel a megjelenés könyv alakban. Mivel a doktori iskola sajátja, hogy a jelölt maga választja meg a témavezetőjét, nem véletlen, hogy hozzám leginkább azok jelentkeznek, akik vagy a második világháború utáni magyar internálás történetével, vagy az 1956-os forradalom és szabadságharc történetével kívánnak foglalkozni. ígéretesnek mutatkozik Bank Barbara a recski internálótábor történetéről készülő dolgozata. Kolléganőm már több tanulmányt esszét publikált e témakörben, de a forradalom történetéről is. írásait ismerve, nyugodtan állíthatom, hogy a recski történetet tekintve, ma Magyarországon aligha tud a tábor történetéről nála valaki is többet. Marshal Adrienn - egy jól sikerült szakdolgozattal a háta mögött - a csolnoki internálótábor igencsak szövevényes történetével foglalkozik, Marek Viktor pedig - ő tárta föl az 1956-os „Kesztölci Köztársaság” történetét - a Dorog környéki kényszermunkatáborok dolgairól szóló dokumentumokat kívánja csokorba fogni. Éhmann Gábor - személyes indokoktól is motiválva - a „híres papnak” a legendás 66
