Életünk, 2011 (49. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 7. szám - Kulin Ferenc: A magyar-német kapcsolatok a rendszerváltozás folyamatában
alakított, kétségtelenül megalapozta egy status quón belüli gazdasági rendszerváltás - talán fájdalommentes - lehetőségét, de - s ezt ismételten hangsúlyoznunk kell - nem érzékelte, s így nem is jelezhette a partner számára a hazai közgondolkodásról, s a társadalom pszichikai állapotáról hírt adó jeleket. Nem tudatosult a politika világában, hogy a diplomácia modern kori eszköztára már használhatatlan a posztmodern viszonyok között. Pethő Bertalan ’négyfokozatú társadalommodelljének’ fogalmaival: a 80-as évek végén mind a hazai reformszocialisták, mind a német politikusok gondolkodása megrekedt az ’életvilág’ és a ’rendszer’ alkotta kétpólusú struktúra víziójánál, és sem a saját nemzetállamuk keretei fölött álló hatalmi konstrukciókról (a „Létet betöltő Hatalomról”), sem a társadalom tudati-pszichológiai állapotának („Átélés”) növekvő - s egy rendszerkrízisben különösen felértékelődő - szerepéről nem vett tudomást. 1 Prugberger Tamás: A globalizáció és hatása a gazdaságra valamint a foglalkoztatásra; Kézirat 2 „Az Egyesült Királyság gazdasági liberalizmusa jelentette azt a folyosót, amelyen a transzatlanti tőke és neoliberális gazdaságpolitikája be tudott hatolni az EK kontinentális nyugat-európai tagországaiba. Tudatosan blokkolta emiatt De Gaule az Egyesült Királyság uniós felvételét, ami csak azután sikerült, hogy az USA külpolitikai közreműködésével meg tudták buktatni De Gaulle-t. A világ 1990-ben történt amerikai szupremációs egypólusúvá válásáig azonban az EU több csúcsértekezletén megszövegezett dokumentumában, valamint határozatában deklarálta, hogy a szociálpolitikai a gazdaság-, és a pénzügyi politikával együtt egyforma jelentőséggel bír, a szociálpolitikán belül pedig különös jelentősége van a foglalkoztatáspolitikának, vagyis a munkanélküliséggel szembeni küzdelemnek. Különös jelentőséggel bír e tekintetben az Amszterdami Csúcs, amely kiemelte a fiatal és a képzetlen munkaerő képzésének, valamint a kis-, és középvállalatok gazdaság- politikai segítésének a fontosságát.” (Uo. 2.) „A rajnai és a transzatlanti kapitalizmus küzdelmét az utóbbi javára a Deutsche Bank vezérigazgatójának az 1989-es merénylettel történt likvidálása döntötte el. Alfred Herrhausen Helmuth Kohl pénzügyi tanácsadója volt. Nem sokkal e merénylet után politikailag lehetetlen helyzetbe hozták Kohlt és érdekes módon nemcsak a Német Kereszténydemokrata Párt elnöki, hanem a kancellári székbe is a Tony Blair-féle neoszociál-liberális gazdaságpolitikát folytató Schröder utóda az a Kelet-Németországból jött Angela Merkel lett, aki az amerikai neoliberális gazdaságpolitika irányába tolta a német gazdaság- és pénzügyi politikát.” (Uo. 3.) 3 Pethő Bertalan: Poszt4 Wieder Mérlegen - 1990-2010; Platon Könyvkiadó, Bp., 2010. 61. 4 Uo.: 32. 5 Horváth István: Az elszalasztott lehetőség, A magyar—német kapcsolatok - 1980-1991; Corvina, 2009 6 Horváth István: idézett műve: 226. 7 Uo. 8 Uo.:251. 9 Uo.: 226. 10 „A jóléti piacgazdaság nyugat-európai kontinentális ún. ’rajnai kapitalista’ változatának egzisztálá- sát az időközben neoliberálissá vált USA-val szemben egészen Ronald Reagan elnökké választásáig nemzetközi jogilag az 1944-ben megkötött Bretton Woods-i Egyezmény biztosította, amelyet először 1971-ben egyoldalúan Nixon elnök mondott fel, majd pedig Reagan a maradék kihatását is teljesen felszámolta a világot egypólusú USA-uralmivá tevő politikájával. Az USA ekkor - összekapcsolva törekvéseit Bretton Wood felszámolásával és a szovjet kommunista gazdaság-, és katonapolitikai érdekszféra szétzúzásával - az amerikai érdekeket képviselő és az általa irányított nemzetközi gazdasági és pénzügyi szervezeteken, így a Világbankon (Worldbank), a Nemzetközi Valutaalapon (IMF), és a Szabad Világkereskedelmi Szervezeten (WTO) keresztül benyomult az Európai Unió (EU) és tagállamainak pénz- és árupiacába. Ezt oly módon tette, hogy az Uniót tagállamaival együtt beintegrálta e szervezetekbe és ez által jelentősen korlátozta e szervezetek játékszabályain keresztül az EGK tagállamainak a távol-keleti és közép-kelet-európai piacszerzési törekvéseit. Ezen kívül, a transzatlanti tőkének ez a behatolása az EU gazdaságába, az EU korábbi, welfare society-n alapuló áruorientált rajnai kapitalizmusát jelentősen a globalitás irányába történő USA-érdekeltségű bankok diktálta liberális pénz-, és áru-piacgazdaság irányába tolta.” (Prugberger Tamás: A globalizáció és hatása a gazdaságra valamint a foglalkoztatásra; Kézirat, 2.) 11 Lásd: Matolcsy György: Amerikai birodalotnl 64
