Életünk, 2011 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2011 / 1. szám - Szelestei N. László: Berzsenyi Dániel Fohászkodása

Hogy tettzésed meg-újjúlva Hólttakat életre hoz, El-merülök, ’s tsak süllyedez Szívem, melly néked zengedez.

7. Oh add, hogy olly bizodalmát Vethessek hatalmadban,

Melly nyerjen tellyes oltalmat Akármelly aggságomban;

Mert a’ ki hisz hatalmadban, Meg-marad az oltalmadban.

Terjedelmi okok miatt nem tallózunk tovább a korabeli vallásos költészet emlékei között. Példáinkat annak bizonyságául idéztük fel, hogy Berzsenyi Dániel Fohászkodása a dunántúli evangélikus keresztyén énekköltészethez köthető, még akkor is, ha némely kifejezésmódja és a felvilágosodás frazeológiája azonos.

* *

*

Az egyházi költészet ösztönző szerepére Kölcsey Ferenc Himnuszánal kapcsolatban szintén nemrég figyelt fel a kutatás. Szentmártoni Szabó Géza érveket sorolt fel amellett, hogy a Himnusz vers- és dallammintája Szenei Molnár Albert 130. zsoltára lehetett, amelyet reformátusként minden bizonnyal jól ismert, amelynek dallama és szövege (a hét bűnbánati zsoltár egyike!) reformátusok körében a használatosabbakhoz tartozott. A Himnusz első sorait A. Molnár Ferenc az 1948-as református énekeskönyv 190. számú újévi dicséretének szövegével hozta összefüggésbe.42 Kölcsey Himnuszának és Berzsenyi Fohászkodásának egyházi költészettel kimutatott kapcsolatai arra figyelmeztetnek, hogy irodalomtörténet-írásunkban nagyobb figyelmet kell fordítanunk a vizsgált korszakban „élő” régi és új irodalmi művek együttes vizsgálatára.45 1

1 Berzsenyi Dániel Költői művei, s. a. r. Merényi Oszkár, Bp, Akadémiai, 1979, 83-84., jegyzetek: 576-582.

2 Levél Kazinczyhoz, Nikla, 1811. febr. 15. - Berzsenyi Dániel összes művei, Bp, 1968, 387.

3 Észrevételek Kölcsey Recensiőjára - Uo, 189.

4 Uo, 191.

5 Az elemzés törzse 1972-ben keletkezett vö. Berzsenyi Fohászkodása [Verselemzés] - Vigilia, 1976, 754-757. Feladatomnak a Fohászkodás egészének hatásvizsgálatát tartottam (és tartom), ezért nem foglalkozom a vers keletkezésével, annak Berzsenyi költészetében elfoglalt helyével. Erről nagyon részletesen olvashatunk Mártinké András tanulmányában, aki a versben megjelenített tipikus jegyeket Berzsenyi életrajzi helyzetére rávetítve azt feltételezi, hogy a vers első négy strófája 1800 előtt, az utolsó három pedig 1800 után keletkezett. (?) Martinkó András, Berzsenyi időszerűsége egy időszerűtlen költeménye tükrében - A Fohászkodás kűrbenjárása - M. A, Teremtő idők, Bp, Szépirodalmi, 1977, 55-96. A vers „szétkronologizálásé"- nak bírálata: Csetri Lajos, Nem sokaság hanem lélek - Berzsenyi-tanulmányok Bp, Szépirodalmi, 1986, 143-146.

6 jelente István, .Mint huzat a házon', Vigilia, 2003, 812.

7 Ebben az egzaltált szellemben, megítélésem szerint nincs különösebb jelentősége annak hogy a Berzsenyi által felhasznált képek és formulák mennyire kötődnek a felvilágosodás egyes irányzataihoz. (Erről bőven olvashatunk Martinkó András tanulmányában.) Bizonyára az olvasók egy része az alább tárgyalt Horatius-i reminiszcenciát ismerősként fogadja, de a szakirodalomban olvasható felfedezések például hogy Berzsenyire mennyire hatott Matthisson, csak nagyon kivételes esetben, egy-egy személynél indít valamiféle emóciót Ezekkel szemben a keresztény gyökerekhez, de ugyanígy a Christian Gellert nevével fémjelzett racionalista egyházi költészethez is, közvetlenül és közvetve máig sok a kapcsolódási pont Ezekről később bővebben lesz szó.

8 Carm. Ill/l, 6-8.

62