Életünk, 2011 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2011 / 3-4. szám - Oláh Anna: Bolyai János feljegyzései a magyar gyökökről, fogalomalkotási módszere a magyar gyökszavak tükrében

után már nem csupán beteg és orvos kapcsolat kötötte őket össze, hanem inkább ba­ráti. Engel József volt például az egyik házassági tanúja is Bolyainak. írásunk szempontjából itt kezdődik az a feltételezés, hogy kettőjük barátsága, gyakori találkozásaik, Engel József valamint Nagy János díjnyertes pályamunká­járól folyó esetleges közös elemzések, a gyökszavakkal kapcsolatos beszélgetéseik meghatározó szerepet játszottak abban, hogy Bolyai János ÜDV-TAN című nagy terjedelmű filozófiai kézirataiban kiemelt helyen a magyar nyelv, ezen belül a ma­gyar gyökök vizsgálata állt. Bolyai János és a magyar gyökök Bolyai kézirathagyatékában igen sok feljegyzést találunk, ami a magyar nyelv je­lentőségére, fejlődésére, jellegzetességeire, valamint használatára utal. Ne felejt­sük el, hogy az 1800-as évek első felében mind a hivatalos, mind az oktatás nyelve részint német, részint a latin volt. A külföldi egyetemeken tanult fiatalok szinte ki­zárólagosan német vagy latin szakkifejezéseket használtak tudományos munkáik­ban, a magyar nyelv használata csak a köznép soraiban volt elterjedt. Ezen az ál­lapoton kívánt változtatni a Magyar Tudós Társaság is, amikor kiemelt célkitűzései közé emelte a magyar nyelv kutatását, terjesztését és a magyar nyelvű szakmai fo­galomtár bővítését. A Czuczor-Fogarasi-szótár is ennek a szándéknak volt egyik megtestesítője. Ügy tűnik, hogy Bolyai Jánosnak még a Tudós Társaság megala­kulása előtt, az Appendix-rő\ szóló első híradása évében, 1823-ban voltak „magya­rító” próbálkozásai: „A magyar betűtár, vagy ABC, mégpedig, az eddigi vagy jelen divatszerű magyar te­hát az e célra mintegy teremtettnek látszó latinos, és így, amennyiben báris eddigelé nem némi eltérések nélkül, a művelt emberiség nagyobb része által ilyek használódnak földi- világi ban] betűk kiművelése által csaknem önként vagy természetesen idom-vagy alakult, vagy képződött, ezennel, vagy egyszerre - még kevéssé járatosok által is — nagyon könnyön megszokható só't már csaknem- minden értelmezvény nélkül is azonnal megismerhető', na­gyon valószínűleg a legelső' s egyetlen tökély es, és tehát egyedül is üdvös a Földgömbön. Es magyar-hangzás-tan. Ezekrei vezér-tannal a megkedvelő'számára. /.../.. .még fiatal koromban valami tani eszméimet akarván, mégpedig lehető'jól, tehát jó írásmóddal fóljegyezni, r csakhamar észrevévén a nyelv tökélyetlenségét, azonnal át­láttam s meg is állítottam önszámomra a fő' elveket is 1823 -ban ”4 Bolyai egy későbbi feljegyzésében az addig használt német szaknyelv helyett a ma­gyar nyelv mellett kötelezi el magát: „magam pedig e tárgyban nagyobbára 1842 óta (mikor, addig németül írva) legelőbb for­dítottam történetesen figyelmemet a magyarra s avval együtt a nyelvre komolyabban, mi­dőn az alapokat még fiatal koromban megvetettem. ”s Egy másik helyen azt írja: „1842 nyara óta némi apróbb tanulmányok után anyanyelvemre s annak kitűnő' derék tulajdonaira közelebbről kezdettem figyelmemet...[fordítani] ...a magyar nemzetet s 142

Next

/
Oldalképek
Tartalom