Életünk, 2011 (49. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 3-4. szám - Lőcsei Péter: Kresznerics Ferenc és "gyökerésző" szótára
nyelvészek: Molnár Albert, „Tsipkés Komáromi", Geleji Katona István, „Pauli Pereszlényi", Kövesdi Mihály, „Otrokotsi Fóris Ferentz”, Tsétsi János. Többségüket az idegen minták követése miatt rótta meg. Szerinte nem vették figyelembe, hogy a magyar nem a „Deáknak rab-Leánnya", hanem a „napkeleti Nyelveknek eggyik érdemes Nénnyek." ítéletét ugyanitt így foglalta össze: „Bizonyos előttem, hogy a' Nyelv előbb való, mint a ' Nyelv-könyv, mert néma' Nyelvet a' Nyelv-könyvbül, hanem a ' Nyelvkönyvet készítik a' Nyelvbül. Ezért minden Nyelv-Tanítónak az első, és fő kötelessége légyen: a’szabásait nem a maga gondolta képzelődésébül koholni, hanem a' Nyelv-Termé- szetébiil következtetni, és a Nyelvhez az őszabásait, nem az őszabásaihoz alkalmaztatni a’ Nyelvet.'"1 Grammatikájának első részében a hangtan főbb kérdéseit tárgyalta. Ezen belül a Bötíík ismértetése című fejezetben a beszédhangok felosztását, később pedig a kiejtés jellemzőit írta le. Felfogása a következő évtizedekben alig módosult. A második részben, a Szó-ragasztásban (33-157.o.) szófajok szerint elemezte a Gyökér-szók és a Ragok törvényszerűségeit. Kresznericset 1790. aug. 24-én szentelték pappá; ezt követően Vasban és Zalában teljesített szolgálatot. 1793-ban Szily János püspök kérte fel a szombathelyi líceum katedrájára. A latin nyelvű igenlő válasz nem késett: „Csekély személyünk is nagy dolgokra fog törekedni, és annak a szellemnek részeként, amely által Felséges Ex- cellenciád lelke táplálkozik, elő fogjuk segíteni, hogy a szent ösztönzések viszonoztassanak. Ami engem illet, én a mathesisben, éppen (tudniillik) az algebrában, a geometriában, az elméletiben csakúgy, mint a gyakorlatiban és a hozzákapcsolt tanulmányokkal a polgári építészetben meg a vízművességben képeztem magam a filozófia [filozófiai líceum, LP] számomra való születése hírének hallatától fogva, hogy e nagyon is nehéz és fárasztó munkára törekvéseimnek kedvező előjellel alkalmasként vállalkozzam, a továbbiakban is a lelkesedés új ösztönzésével eltelve tegyek eleget, hogy ne csak legyek azzá, amivé lenni készülök, de méltó is legyek azzá lenni. ”10 1793 őszétől egyebek mellett matematikát, geometriát, polgári építéstudományt és dinamikát tanított. 1794-ben Pesten „Szép mívek 's Bölcselkedésből doctori koszorút" szerzett. Két évtizedes oktatói munkájára jegyzeteiből, kinyomtatott vizsga- kérdéseiből és Szilasy János visszaemlékezéséből következtethetünk. Iskolatörténeti feljegyzéseinek javát az MTA Kézirattára és az Egyetemi Könyvtár Kézirattára őrzi. Ezek közül az egyik az „Exempla MathematicapraeprimisAlgebraica.című latin nyelvű - de magyar feladatokat is tartalmazó - gyűjtemény volt. A legfontosabb építészeti ismereteket az „Elementa Architecturae Civilis...'"1 című munkájában foglalta össze. Leckékre osztva írta le az építési anyagok főbb jellemzőit. Némelyiküket magyarul is megnevezte: vörös fenyő, tölgyfa, gesztenyefa, termés-kő, fekete tábla-kőstb. Az anyagismeretet követően az épületszerkezetek típusait, többek között az oszlopokat, az ablakokat, a boltozatokat jellemezte. A leírásokat számításokkal, rajzokkal, szakirodalmi hivatkozásokkal és építészettörténeti példákkal egészítette ki. A reáliákat oktató professzor nem lett hűtlen a magyar nyelvhez; tanítványait a szólások, közmondások összegyűjtésére ösztönözte. Pappá szentelése után kezdte vezetni az Emlékezet' Segítsége (a továbbiakban: Emi) című kötetét, melynek első lapján ez olvasható: „Válogatott Köz-mondások, mellyeket Egybe szedni kezdett 1791 esztendőiülfogva Kresznerics Ferencz.'"1 Adatai részben a megjelent szótárakból, a szólásokat is tartalmazó nyelvtanokból, továbbá a kiadott vagy a kéziratos gyűjtemé128