Életünk, 2011 (49. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 3-4. szám - Juhász Zoltán: Gépi adatbányászat a Czuczor-Fogarasi-szótárban
megnevezése. A rokon nyelvekben kimutatott példákkal pedig a fordított átadás lehetőségét zárja ki a TESz. - MESz. - szerinte mindig a magyar vette át a közös szót, hiszen az - igény szerint - több szláv, finnugor, török stb. nyelvben is megvan egyszerre. Ez a módszer az oka annak, hogy a nyelvi térképen olyan szép szabályosan szétválik egymástól a négy nyelvcsalád. A szláv nyelvek is fegyelmezetten egy bokorba rendeződnek, hiszen nem hasonlították őket más, nem szláv nyelvekhez, így hiányoznak azok a láthatatlanul is létező rokonsági szálak, amelyek a CzF.-féle térképen olyan erősen széthúzták őket. Bármilyen szép rendezettség alakul is így ki a MESz. adataiból származtatott nyelv-térképen, e tetszetős rend okát nehéz lenne másképp értelmezni, mint egy előítélet érvényesítését a „külhasonlítás” körének „rugalmas” megvonásában. Nem is kell kétségbe vonni egyetlen konkrétan megadott szó-rokonítás érvényességét sem ahhoz, hogy tisztán a spektrumok vizsgálata alapján is megállapíthassunk bizonyos tendenciákat. Nevezetesen azt, hogy bizonyára kísérlet is alig történhetett az előre meghatározott nyelvi körön kívüli összehasonlításokra, hiszen akkor a „mérési zaj” hatása sokkal erőteljesebben látszana a spektrum-összetevők alacsony, de nullától azért különböző értékeiben. Ezek a módszertani aszimmetriák mindaddig rejtve maradnak, amíg - valamilyen, a „külhasonlítás” eredeti céljától független külső okból - már eleve elfogadjuk, sőt módszerünkbe is beépítjük a szavak egyoldalú átvételének elvét. Az eredmény persze tükrözi a beépített előítéletet, és hűségesen visszaadja azokat a „forrás-” nyelv- csoportokat, amelyek meghatározó voltát már az adatgyűjtés során is szem előtt tartottuk. Ezt a békés harmóniát azonban kíméletlenül megzavarhatja egy olyan adatgyűjtemény, melynek szerkesztői még nem értesülhettek a fenti elv irányadó voltáról. Ha ui. az egyoldalú átvétel elve igaz lenne, akkor a CzF. „független” és a MESz. „elv-követő” eredményei nem kerülnének ellentmondásba egymással. A feloldás előfeltétele, hogy elismerjük Czuczor Gergely és Fogarasi János egyedülálló művének időszerűségét, és a szótárban ott rejlő felmérhetetlen értékű tudást felhasználva gondoljuk újra a magyarság helyét Eurázsia nyelvi térképén. HIVATKOZÁSOK Bod, R. (2001). Memory-Based Models of Melodic Analysis: Challenging the Gestalt Principles. Journal of New Music Research 31 (2002) 27—37. Bod, R (2001) Probabilistic Grammars for Music Proceedings BNAIC 2001, Amsterdam Cambouropoulos, E. (1996). A Formal Theory for the Discovery of Local Boundaries in a Melodic Surface. Proceedings of the Troisiémes Joumées d'Informatique Musicale (JIM-96), Caen, France Cambouropoulos, E. (1998). Musical Parallelism and Melodic Segmentation, Proceedings XII Colloquium on Musical Informatics, Gorizia, Italy Charniak, E. (1996). Tree-bank Grammars, Pproceedings AAAI-96 Menlo Park, Ca Charniak, E (2000) A Maximum-Entropy-Inspired Parser. Proceedings ANLP-NAACL’2000, Seattle, Washington Czakó, Juhász (2010): Beljebb a magyar észjárásba. CzSimon Kiadó, 2010. Juhász, Z. (2004). Segmentation of Hungarian Folk Songs Using an Entropy-Based Learning System. Journal of New Music Research 33 (2004) No 1, (pp 5-15). Shannon, C. E., Weaver, W. (1949). The Mathematical Theory of Communication. Board of Trustrees of the Unhiversity of Illinois, Illinois. 109
