Életünk, 2011 (49. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 3-4. szám - Pusztay János: Néhány szó a finnugor etimologizálási gyakorlatról
- vepsze sorokká ’haube, weibermütze’ (Ahlqvist szerint orosz jövevényszó) (Donner 1876:8); 3) példák nélkül: lak gyök >- nyúlás vagy fokozás: luog, luoj, l k, liek- váltakozás és gyengülés: lók, luk, lik, läk, lek, lik; lag/, lány, log, lög, lug/, leg, tig, loh, läh; lai, lói, löi,lui, lei, lij; lau, lav, löv, leu, liu, tiv, lif l, 1,1,1,1; lo, le, ti (Donner 1888:188) A jelentések: a) sich leicht bewegen, gleiten, geschüttelt werden, schwanken, herumstreifen, fliegen, schaukeln; langgestreckt hüpfen oder liegen, laufen, allmählich abschüssig, schräg, herabhängend, träge, faul, schlecht, ruhig, zahm, weitgestreckt, entfernt; allmählich abschüssig, schräg, glatt, schlüpfrig, gleiten, schleichen, schweben, eilen, laufen, schlendern (Donner 1888:188) b) schaukeln, sich wiegen od. Schlingen, flackern, wanken, hinken, umlaufen; sich bewegen, schwanken, zittern, hüpfen, fliegen, flattern; flatternder gegenständ, fiedermaus, lerche, fliege (Donner 1888:188) c) sich begeben, gehen, wegfahren, ausgehen, hervorkommen, kommen (Donner 1888:188) d) hüpfen, laufen, schaukeln, schütteln, schlottern, klappern; schwanken, baumeln, eingehen, aufgehen, schweben, wedeln, flattern; hin u. herschweifen, herumstreichen, sich flüchtig benehmen, lärmen, schweben, flattern, wehen, fächeln (Donner 1888:188), schmeicheln; schmeicheln, heucheln, verlocken; fliegen (Donner 1888:189) Otto Donnernek ez a megoldása mára feledésbe merült, a gyök-gondolkodás helyébe a tő-gondolkodás került. 2.2. Az általános finnugor gyakorlat Több mint száz esztendeje már, hogy a fmnugor/uráli alapnyelvre rekonstruált jelentéshordozó szavak két- (ritkán három-)szótagúak, s magánhangzóra végződnek. Ezzel a XIX. század végéről örökölt gyakorlattal szemben már korán felmerültek kételyek (Halász 1893 94), amelyek idővel erősödtek (Collinder 1960, Sammallahti 1979, Pusztay 1983), ám sorsuk a feledés, a figyelmen kívül hagyás volt - még az elutasítandó nézetek közé sem kerültek be az etimológiai szótárakban. A szabályos PU-szószerkezet laboratóriumi/mesterséges termék, holott a PU ténylegesen beszélt, ám a maga valójában megismerhetetlen nyelv volt. A PU szószerkezettel (is) foglalkozó legfrissebb tanulmány (Csúcs-Molnár 2009) sem számol egyszótagú szavakkal/tövekkel. 95