Életünk, 2011 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2011 / 3-4. szám - Pusztay János: Néhány szó a finnugor etimologizálási gyakorlatról

PUSZTAY IÁNOS Néhány szó a finnugor etimologizálási gyakorlatról 1. Bevezető gondolatok 1.1. Az etimológia-alkotás a történeti-összehasonlító nyelvészet egyik fontos te­rülete. Az egy nyelvcsaládhoz tartozó nyelvek közös szókészleti elemeinek elem­zése alapján rekonstruálható a nyelvcsalád kiindulópontjának számított ún. alap­nyelv szókészlete. Ez az uráli/finnugor nyelvcsalád esetében a szakmai közvélemény által konszenzusosán elfogadott nézet szerint a mintegy 6000 esztendeje felbom­lott közösség beszélte nyelv. Az alapnyelv - amennyiben, mint az uráli alapnyelv esetében, nem állnak ren­delkezésre írott források - csak rekonstrukció révén ismerhető meg, ám tudatában kell lennünk annak, hogy a rekonstrukció és az egykor ténylegesen beszélt nyelv igen nagy valószínűséggel nem azonos. A finnugor nyelvtudomány ezzel tisztában is van. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy bármely nyelvcsalád ún. alap­nyelvének lényegesen hosszabb az előtörténete, mint az utóélete. Az az idióma, amelyet mi retrospektive alapnyelvnek nevezünk, az általános emberi nyelvfejlő­désnek nagyon kései fázisa. Ez a nyelv már fejlett kommunikációs eszköz volt, ún. absztrakt nyelv, amelyben a jelölő és a jelölt már elszakadt egymástól, azaz a 6-8000 évvel ezelőtti ember, az anatómiailag modern ember (más terminussal: homo sa­piens sapiens) már régen túl volt az emberiség legnagyobb szellemi/kulturális for­radalmán, a gesztusnyelvet felváltó absztrakt nyelv megalkotásán. (Mindezt egyéb­ként az alapnyelv előtörténetének kutatását mereven elutasító finnugor összehasonlító nyelvészet közvetett módon beismeri azzal, hogy az uráli nyelvet mint teljes vértezetben felvonuló idiómát rekonstruálja: azaz rekonstruálja a lé­nyeges nyelvtani kategóriákat, a névszó- és igeragozást, és mindehhez gazdag szókészletet.) 1.2. Mai konferenciánk központi témája a Czuczor-Fogarasi-szótár, s annak a tu­dományos közvélemény által többnyire elutasított szemlélete és gyakorlata. Elte­kintve a szótár szócsalád-összeállításában előforduló tévedésektől - ilyenek min­den hasonló jellegű, ill. etimológiai szótárban természetszerűen kimutathatók, és a Czuczor Fogarasit sem ezek miatt ítélik el elsősorban - az elutasítás elvi alapja a gyök- és a tőszemlélet közti különbség. A magyar nyelvtudomány, a finnugor ösz- szehasonlító nyelvészet - szemben pl. az indoeurópai nyelvészet gyakorlatával - tö­vekkel és nem gyökökkel operál. Az indoeurópai alapnyelvre rekonstruált gyökök többnyire szimbólumok, míg az uráli alapnyelvre rekonstruált tövek fonetikailag konkrét, azaz kiejthető szavak. 92

Next

/
Oldalképek
Tartalom