Életünk, 2011 (49. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 3-4. szám - Pusztay János: Néhány szó a finnugor etimologizálási gyakorlatról
PUSZTAY IÁNOS Néhány szó a finnugor etimologizálási gyakorlatról 1. Bevezető gondolatok 1.1. Az etimológia-alkotás a történeti-összehasonlító nyelvészet egyik fontos területe. Az egy nyelvcsaládhoz tartozó nyelvek közös szókészleti elemeinek elemzése alapján rekonstruálható a nyelvcsalád kiindulópontjának számított ún. alapnyelv szókészlete. Ez az uráli/finnugor nyelvcsalád esetében a szakmai közvélemény által konszenzusosán elfogadott nézet szerint a mintegy 6000 esztendeje felbomlott közösség beszélte nyelv. Az alapnyelv - amennyiben, mint az uráli alapnyelv esetében, nem állnak rendelkezésre írott források - csak rekonstrukció révén ismerhető meg, ám tudatában kell lennünk annak, hogy a rekonstrukció és az egykor ténylegesen beszélt nyelv igen nagy valószínűséggel nem azonos. A finnugor nyelvtudomány ezzel tisztában is van. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy bármely nyelvcsalád ún. alapnyelvének lényegesen hosszabb az előtörténete, mint az utóélete. Az az idióma, amelyet mi retrospektive alapnyelvnek nevezünk, az általános emberi nyelvfejlődésnek nagyon kései fázisa. Ez a nyelv már fejlett kommunikációs eszköz volt, ún. absztrakt nyelv, amelyben a jelölő és a jelölt már elszakadt egymástól, azaz a 6-8000 évvel ezelőtti ember, az anatómiailag modern ember (más terminussal: homo sapiens sapiens) már régen túl volt az emberiség legnagyobb szellemi/kulturális forradalmán, a gesztusnyelvet felváltó absztrakt nyelv megalkotásán. (Mindezt egyébként az alapnyelv előtörténetének kutatását mereven elutasító finnugor összehasonlító nyelvészet közvetett módon beismeri azzal, hogy az uráli nyelvet mint teljes vértezetben felvonuló idiómát rekonstruálja: azaz rekonstruálja a lényeges nyelvtani kategóriákat, a névszó- és igeragozást, és mindehhez gazdag szókészletet.) 1.2. Mai konferenciánk központi témája a Czuczor-Fogarasi-szótár, s annak a tudományos közvélemény által többnyire elutasított szemlélete és gyakorlata. Eltekintve a szótár szócsalád-összeállításában előforduló tévedésektől - ilyenek minden hasonló jellegű, ill. etimológiai szótárban természetszerűen kimutathatók, és a Czuczor Fogarasit sem ezek miatt ítélik el elsősorban - az elutasítás elvi alapja a gyök- és a tőszemlélet közti különbség. A magyar nyelvtudomány, a finnugor ösz- szehasonlító nyelvészet - szemben pl. az indoeurópai nyelvészet gyakorlatával - tövekkel és nem gyökökkel operál. Az indoeurópai alapnyelvre rekonstruált gyökök többnyire szimbólumok, míg az uráli alapnyelvre rekonstruált tövek fonetikailag konkrét, azaz kiejthető szavak. 92