Életünk, 2011 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2011 / 3-4. szám - Kiss Gábor: A Czuczor-Fogarasi-szótár helye a magyar szótárirodalomban

KISS GÁBOR A Czuczor-Fogarasi-szótár helye a magyar szótárirodalomban Kisebb népek esetében a nyelv az egyik legfontosabb nemzetmegtartó erő. így van ez a magyar nyelv esetében is. Ezért volt az elmúlt évszázadokban központi kér­dés a magyar nyelv tanulmányozása, ápolása, rendszerének időről időre korszerű grammatikákban való leírása és építőelemeinek, a szavaknak szakszerű szótárakban való leltározása. Sajnálatos, hogy gazdagabb népek, szerencsésebb történetű or­szágok többféle szótárban tudták szavaikat felsorolni, mint a magyar. A több mint 450 éves múltra visszatekintő magyar nyomtatott szótárirodalom hatalmas és kiemelkedő teljesítményekkel büszkélkedhet, azonban mind a mai na­pig jó néhány hiányossága is van. A magyar nyomtatott szótárirodalom a XVI. században három kiemelkedő al­kotással indul. Az első magyar nyomtatott szótárt Pesti Gábor jelentette meg 1538-ban Bécs- ben. Ez egy hat nyelvet (latin, olasz, francia, cseh [bohemicae], magyar és német) feldolgozó fogalomköri szótár. A polihisztor Verantius Faustus a latin szavak szerint ábécébe rendezett 5 nyelvű (latin, olasz, német, horvát, magyar), mintegy 4500 címszót tartalmazó szó­tárát Velencében nyomtatta ki 1595-ben. A szótár érdekessége, hogy függeléké­ben 400 szópárt közöl, melyek alakja a horvát és a magyar nyelvben hasonló, így ez az első magyar etimológiai szótár kezdeményezés. Baranyi Decsi János 1598-ban bocsátotta közre Rotterdami Erasmus nyomán kisalakú, 5000 közmondást latinul, görögül és magyarul tartalmazó szótárát. Eb­ben olyan örök igazságokat találunk: Ott keresd az ellenséget, ahol nincs, Az aranyon nem fog a rozsda. Mai értelemben vett kétnyelvű szótár úttörő szerkesztését először a bibliafor­dító és zsoltárfordító Szenei Molnár Albert végezte el és bocsátotta közre 1604- ben. A szerző művét II. Rudolf császárnak ajánlotta, kinek személyesen mutatta be Prágában. Rudolf 30 arannyal hálálta meg a dedikációt. (Csak érdekességként em­lítem, hogy ez az a Rudolf császár, aki az Ember tragédiájának prágai színében sze­repel.) Természetszerűleg szótára latin-magyar és magyar-latin részből áll. A szótár magyar-latin részének összeállítása volt a nehezebb feladat, hiszen az ideig nem leltározták és sorolták fel ábécérendben a magyar szavakat. Mutatja a szótár­szerkesztő gondját, hogy a 450 oldalas szótár erősen aszimmetrikus, a latin-ma­gyar rész kétszer olyan terjedelmű, mint a magyar-latin rész. A szótár két felújí­tással (Pápai Páriz Ferenc 1708., Bőd Péter 1767.) több mint kétszázötven évig használatos volt Magyarországon a latin nyelv oktatása során. 84

Next

/
Oldalképek
Tartalom