Életünk, 2011 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2011 / 3-4. szám - Horváth Katalin: Czuczor és Fogarasi a szócsaládokról - a szavak egyenes ági és oldalági rokonsága

HORVÁTH KATALIN Czuczor és Fogarasi a szócsalá­dokról - a szavak egyenes ági és oldalági rokonsága 1. Bevezetés - a dolgozat célkitűzése 1.1. Bár a Nagyszótár első terve Vörösmarty és Schedel (Toldy) Ferenc megfo­galmazásában már 1834-ben, s a Vörösmarty által átdolgozott végleges változata Schedel előszavával 1840-ben megjelent1, az előmunkálatok elhúzódása miatt a tény­leges munka csak 1845 elején kezdődhetett meg. Az Akadémia nagygyűlése 1844. december 17-én Czuczor Gergelyt - többekkel együtt - szerkesztőnek jelölte, s de­cember 24-én őt választották meg szerkesztőnek, Fogarasi Jánost pedig vizsgálónak. Fontosnak tartom kiemelni, hogy az első terv a magyar szavak teljes ösz- szegyűjtése és értelmezése mellett a szavak etimológiai vizsgálatát és az ehhez szük­séges nyelvhasonlítást is előírta. Am a második terv felmérve a korabeli lehetősé­geket, s hivatkozva az etimológiai munkálatokhoz szükséges előkészületek és ismeretek hiányos voltára, az eredetileg kitűzött feladat megvalósításáról egyelőre lemondott. A szerkesztők tehát az összegyűjtött nagy anyag alapján egy értelmező kéziszótár szerkesztésére kaptak megbízást. Czuczor és Fogarasi ennek ellenére ér­telmező, de egyúttal etimológiai szótár készítését kezdte meg. Változtatási szán­dékukat 1847-ben jelentették be az Akadémián, s nem elhanyagolható momentum az sem, hogy az Akadémia döntésüket helyeselte és elfogadta. Az 1851-es Akadé­miai Értesítő így ír erről: „Az ülés kedvesen vevén a szerkesztők dicséretes buz- góságát, azt méltánylata mellett, a nagygyűlésnek is bejelenteni rendelte” (Aka­démiai Értesítő 1851: 298). 1.2. Közismert, hogy a nagyszótárt a kortárs nyelvészek egy része és az utókor nagy része elhibázott, tudománytalan vállalkozásnak tartotta és tartja, a művet gyakran a dilettáns, „délibábos” nyelvészet körébe utalva. A szerkesztők elutasítással azon­ban csak 1851 -ben találkoztak, amikor Hunfalvy Pál A nyelvhasonlítás elveiről és ele­meiről címmel felolvasást tartott az Akadémián. Hunfalvy ekkor nyomatékosan szó­lította fel a szerkesztőket, hogy vessék el a minden nyelvből magyarázás és „a képzelt szógyökerek tanát, mivel az eddig a tudomány tekintélyét nem bírja” (1. Hunfalvy 1870: 304). Ekkor azonban saját útjukról, még ha akartak volna is, letérni nem tudtak, hiszen a szótáron több mint hat éve keményen dolgoztak már. Czuczorék nézeteinek szigorú elutasítását minden bizonnyal elsősorban az a tény váltotta ki, hogy az általuk követett, a romantika égisze alatt kibontakozott humboldtiánus, bölcseleti (filozófiai) nyelvészetet mindinkább felváltotta a német nyelvtörténeti iskola hatására meghonosodó, a rokon nyelvek rendszeres egybe­vetésére épülő pozitivista - ekkor még altájinak nevezett, s ebben a keretben is művelt - történeti-összehasonlító nyelvészet, amely az 1880-as évek végére a régi fölébe kerekedett. 76

Next

/
Oldalképek
Tartalom