Életünk, 2011 (49. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 3-4. szám - Németh Renáta: A gyök fogalma a romantikus nyelvelméletben
A Nagyszótárt és a bölcseleti nyelvészetet kevéssé ismerő utókor a gyökhang- elmélet legfőbb hazai képviselőjének - 1834-es, A’ magyar nyelv metaphysicája című munkája alapján - Fogarasi Jánost tartotta, aki ebben a korai művében külön fejezetet szentelt a hangok eredeti (a priori), metafizikai jelentésének feltárására (Fogarasi 1834: 46-50). Az említett munkát később sokan kárhoztatták, mert úgy látták, hogy Czuczornak a Nagyszótárt „lejárató” gyökbontó gyakorlata, s az erre épülő etimológia elsősorban ezen alapult.21 Ez azonban valószínűleg nem így volt. Sokkal inkább egyszerűen arról a minden emberi nyelvben dominánsabban vagy kevésbé jellemzően, de tagadhatatlanul felismerhető jelenségről van szó, amit ma hangszimbolika néven tartunk számon.22 HIVATKOZOTT SZAKIRODALOM A ’ Nagy Magyar Szótár belső'elrendelésének, ’s miképeni dolgoztatásának terve. Utasításul a’ Magyar Tudós Társaság’ tagjainak. 1840. Buda. = Terv II. Antal László 1964. Egy magyar morfématár ügyében. Nyelvtudományi Értekezések 40: 22-27. Balázs János 1978. A hazai és finnugor nyelvészet története 1850-től 1920-ig. Szathmári István (szerk.) Tanulmányok a magyar és a finnugor nyelvtudomány történetéből. Budapest, Tankönyvkiadó, 13-36. Ballagi Mór (Bloch Moritz) 1841. Nyelvészeti nyomozások. Olvastatott a magyar tudós társaság kis gyűlésében télhó 28-án 1840. Buda. Ballagi Mór 1855—1856. A’ magyar szónyomozás, ’s az összehasonlító nyelvészet I—II. Akadémiai Értesítőd: 589-602; XVI: 34-49. Ballagi Mór 1859. A magyar nyelvészkedés köre. Akadémiai székfoglaló értekezés. Akadémiai Értesítő XIX/5: 397-423. Békés Vera 1997. A hiányzó paradigma. Debrecen, Latin Betűk. Békés Vera 2001. A kutatóegyetem prototípusa: a XVIII. századi göttingeni egyetem. Tóth Tamás szerk., Az európai egyetem funkcióváltozásai. Felsőoktatás-történeti tanulmányok. Budapest, Professzorok Háza. 73-94. Benkő Loránd 1984. A magyar fiktív (passzív) tövű igék. Budapest, Akadémiai Kiadó. Collinder, Björn 1976. Wurzeletymologie - Wortstammetymologie - Wortetymologie. Benkő Lo- ránd-K. Sal Eva (szerk.) 1976. Az etimológia elmélete és módszere. Nyelvtudományi Értekezések 89. 78-82. Czuczor Gergely 1834. Újítás a’ nyelvben. Tudománytár 2: 3—30. Czuczor Gergely 1847. A’ szók’ elemzése- és értelmezéséről. Akadémiai Értesítő VII: 143-144, VII: 223-225. Czuczor Gergely 1851. A’ magyar nyelv’ etymologiai és hasonlító vizsgálata’ elvéről. Akadémiai Értesítőd. 288-299. Czuczor Gergely 1854. Hunfalvy Pál Írnak „az Elme és Ész szóról” az Academ. Értesítőben megjelent jegyzésére közlötte észrevételeit. Akadémiai ÉrtesítőikIV: 22-35. Czuczor Gergely 1855. Az R-ről, mint szóhangról ’s nyelvünk’ szavaiban divatozóról. Új Magyar Múzeum V: 449-465, 497-520. Czuczor Gergelyé, n. (1860 körül) A nyelv bőségéről. BK 188/1. 4b. Másolat 28ff. 260x210 mm. = CzK 2: 1-27. Czuczor Gergely é. n. (1860 körül) Magyar Nyelv tudomány. BK 188/1. 4b. Másolat 2 8ff. 260x210 mm. = CzK 1: 1-25. Czuczor Gergely-Fogarasi János (szerk.) 1862-1874. A Magyar Nyelv Szótára 1-V1. Pest. = CzF. Czuczor Gergely—Fogarasi János 1862. Élőbeszéd. CzF. I: 1-164. Engel József 1839. A’ magyar nyelv’ gyökérszavai. Nyelvtudományi pályamunkák II. Kiadja a’ Magyar Tudós Társaság. Buda. 1-122. Fábián István 1859. Nyelv, nyelvkülönbség és nyelvrokonság. Nyelwizsgálati rendszerek. Akadémiai székfoglaló értekezés. Akadémiai ÉrtesítőXIX: 497-515. Fogarasi János 1843.4 magyar nyelv szelleme. Első kötet. Müveit magyar nyelvtan elemi része. Pest, Hec- kenast Gusztáv nyomdája. Fónagy Iván 1995. Hangszimbolika. Kapitány Ágnes-Kapitány Gábor szerk., ,.Jelbeszéd az életünk” - A szimbolizáció története és kutatásának módszerei. Budapest, Osiris-Századvég. 56-79. Herder, Johann Gottfried 1772/1983. Értekezés a nyelv eredetéről. Értekezések, levelek. Válogatta, az 60
