Életünk, 2011 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2011 / 3-4. szám - Bérczi Szaniszló: Magyar Nyelvkémia

mindegyike tartalmaz egy mai «-hoz hasonló hangot. Amikor ezt a háromféle jelenséget jelezte, utánozta, fölismerte és rögzítette ezt a közös vonást.

Számos jelenség körében végezhették el őseink ezt a fölismerési, közös részeket azonosító, majd elraktározó folyamatszakaszt. Mindezekben a hangképlet fölismerési és összehasonlítási folyamatokban a gondolattársítás (a többféle helyen is észlelt hangjelenségek társítása) is fontos művelet volt. (Természetesen a rokon helyzetek fölismerése, összehasonlítása, csoportosítása már az állatvilágban is fontos cselekvéssor lehetett, de ezt hangképletekkel az állatvilág nem tudta továbbfejleszteni.) A helyzeteket, jelenségeket társító gondolkodás, emlékezet mindmáig az egyik leghatékonyabb gondolkodási stratégiánk.

Egy-egy ilyen rokonítás, összehasonlítás, közös-hangképlet kiemelési elemzéssor megvalósítja azt, amire a fogalomfejlődés visszacsatolásos modelljében úgy hivatkoztunk, hogy egy-egy új jelenség észlelésekor gondolatban mintegy végigsöpörjük a már korábban kialakult képleteket. Amikor kikristályosodik egy hangcsoport képlete, akkor egy közös hangzás visszaadása történik meg a hangokkal, egy szóló hanggal vagy egy hangcsoporttal. Észlelés, összehasonlítás, hangutánzás, újabb észlelés, újabb összehasonlítás, újabb hangutánzás ez a gyakran ismétlődő műveletsor.

Kezdetben tehát nem tiszta hangok választódtak ki először a fogalomfejlődési láncban, hanem hangképletek. Milyenek lehettek ezek a hangképletek? Mai nyelvünkből visszatekintve úgy mondhatnánk, hogy a természetben „magánhangzót és mássalhangzót” egyformán tartalmazó hangképletek lehettek a valószínűbbek a korai fölismerési szakaszban. (A CzF. felől visszatekintve a korra azt mondhatjuk, hogy a hang, a gyökelem és a gyök együttes körét érinti kezdetben ez a fejlesztés.) Tehát e korai szakaszban még nem váltak szét a ma magánhangzónak és mássalhangzónak nevezett hangok.

Hangsúlyozzuk tehát, hogy már a hangokhoz és a gyökökhöz vezető út is fogalomfejlődés. Csak az még a korai fogalmak fejlődése. A fogalomfejlődés, a nyelvet illetően, igenis már a hangok és a gyökök letisztulása előtt kezdődik. AlZ ősi hangképletek is már utánzásai a természet zörejeinek, hangzássorainak, tehát fölismert dolgok, ősfogalmak. Az ősi hangképletekből válogatódnak ki idővel, emberi szellemi munka eredményeként, a hangok és a gyökök. Ezekből egykor még semmi sem volt készen.

Gondolatkísérlet: Hangképlet-fölismerések az áramlási, súrlódási, törési hangjelenségek körében

Kövessük most végig egy kiterjedtebb jelenségtartományon a visszacsatolásos hang- alapképlet fogalomfejlesztési folyamatát. Vizsgáljuk a súrlódással járó jelenségek körét. Ma is megtapasztalható jelenségsoron vagy cselekvéssoron követjük a hanghatásokat a ma is hangutánzónak nevezett hangok segítségével. Bár most elsősorban az r hangot szándékozunk kiemelni, követni, a társhangzók mindig jelen vannak és érzékeltetik a hangjelenség összetettségét. Ha szél pödör egy száraz falevelet, dör49