Életünk, 2011 (49. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 3-4. szám - Bérczi Szaniszló: Magyar Nyelvkémia
föl is építhetjük azokat. Az ilyen szétbontó és fölépítő műveletek során fölismert hangkapcsolatok is a magyar nyelv megvalósulási készlethez tartoznak. A hangok és a gyökök megvalósulási készletei fölé rétegződnek a szavak, melyek az alulról jövő belső törvények alapján szóbokrokká csoportosulnak. A szóbokrok készlete tehát belső szerkezetében őrzi az addigi hierarchiaszinteket. A hierarchiát olyan oszloppal ábrázolhatjuk, amelyen a hangok képezik az alapot, majd alulról fölfelé haladva a gyökök, szavak és mondatok hierarchiaszintje következik. Hangok - megfeleltethetjük őket a kémiai elemeknek Gyökök - megfeleltethetjük őket az egyszerű, de igen gyakran előforduló kémiai molekuláknak is Szavak - megfeleltethetjük őket a kémiai nagyobb molekuláknak, melyek a képzőből polimerizálódnak, mert az egyszerű szavak egy gyökből és számos képzőből állnak. (Az összetett szavakban már két gyök szerepel.) Mondat - megfeleltethetjük egy kémiai folyamatnak. Megjegyezzük, hogy a CzF.-ben szereplő gyökelemek lehetnek egyszerű alapmolekulák vagy fiktív (kikövetkeztetett) molekulák is. A gyökökhöz kapcsolt ragok, képzők, jelzők jellemző érteményükkel vesznek részt a gyökökből az értelemmódosító toldalékokkal „polimerizált” szavak összeállításában. (Ezek részletes bemutatását a Molnár-Czeglédi könyvben találjuk.) A legnagyobb olyan nyelvi hierarchiaszint, amely még a kémiai párhuzamban szerepet játszik, a mondat. A mondat olyan gondolati egység, amely a beszéd során kerek egészet alkot egy helyzet leírásánál, vagy emberi cselekedet, szándék, esemény ábrázolásánál. Vannak teljesebb definíciók is a mondatról, de a kémiai párhuzam szempontjából az a lényeges, hogy az elemibb egységekből, a szavakból, valamint gondolati kapcsoló elemekből fölépíthető. Ahogyan a kémiai folyamat is a vegyü- letek egy kisebb-nagyobb kölcsönhatási eseményét írhatja le. A nyelvkémiai hierarchia fölismerésének története A kémiai hierarchia fölismerési története a makroszkopikus, mindennapi vegyü- letek világától indult. A folyamatok során lezajló kölcsönhatások, a benne keletkező és eltűnő vegyületek és eseménysorok részletes tanulmányozása vezetett el a molekulák létének fölismeréséig. A molekulákat követően került sor a legkisebb méretű invariánsoknak, az atomoknak a fölfedezéséig. (A hierarchia a kisebb atommaggal és az elemi részecskékkel folytatódik). A természetben található mélyebb hierarchiaszintek még hosszabb evolúciós szakaszt fognak át. Az atommagtól az atomokon és molekulákon át például az ásványokig és a kőzetekig vivő szerveződési úthoz igen hosszú anyagfejlődés-történeti evolúciós eseménysor tartozik. Ennek rekonstrukciója, és számos evolúciós folyamat szakaszolása közös törvényszerűségként tartalmazza azt a tapasztalati tényt, hogy az egyszerűbb szerkezetekre épülnek az összetettebb szerkezetek. Az egyszerűbb szerkezetek időben megelőzik az összetettebbeket. A hierarchiaszintek so42
