Életünk, 2011 (49. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 3-4. szám - Bérczi Szaniszló: Magyar Nyelvkémia
BÉRCZI SZANISZLÓ Magyar Nyelvkémia A MAGYAR NYELV NÉGY SZERVESEN ÖSSZETARTOZÓ HIERARCHIASZINTIE A CZUCZOR-FOGARASI-SZÓTÁRBAN Gondolatmenetünkben Czuczor Gergely és Fogarasi János kiemelkedő jelentőségű munkáját, A magyar nyelv szótárit (CzF.), a természettudományok szemszögéből nézve mutatjuk be. Azért használjuk a természettudományos nézőpontot, mert a világ tárgyi rendszerei, iparok, űrállomás, informatikai gépek, honvédelem, pénzügyek stb. igen összetettek, számos hierarchia-szinten rétegzettek, gazdag a belső szerkezetük és mégis összehangoltak. Az összetett rendszerek léte és építése maga után vonja azt, hogy más rendszereket is komplex módon vizsgáljunk. Czuczor Gergely és Fogarasi János munkássága nyomán különösen jól fölismerhető ez az összetettség és belső hierarchikus szerveződés (belső összhang) a magyar nyelvben. Hierarchia A természettudományok egyik fontos fogalma a szerkezeti hierarchia. Ez a fogalom a jelenségrendszerek belső, mélységi kapcsoltságát írja le. Egy ismert példa erre az, hogy az élőlények sejtekből, szövetekből, szervekből, szervrendszerekből épülnek föl, vagy ezekre bonthatók a működés lépcsőzetes megismerése során. De az egyre kisebb méretben zajló jelenségszintekre bontással nemcsak a jelenleg tanulmányozható működést lehet tagolni és világosan leírni, hanem a múltból a mába vezető fejlődést is. Az evolúciós jelenségek is jól tagolhatok az egymásra épülő szerveződési szintek fölhasználásával (sejt, egysejtűek, soksejtűek, stb.). Az élet számos más területének működése is hierarchikus (iparági vertikum, hivatalszervezés, stb.) és a szerveződési hierarchia ismeretében érthető meg, építhető, és fejleszthető tovább. Ugyanígy az egyes gépek megértésében, és nagyobb gépi rendszerekké történő fejlesztésében is kiinduló lépés a szerkezeti hierarchia pontos ismerete. Csaknem 150 évvel ezelőtt Czuczor Gergely és Fogarasi János munkája nyomán megnyílt annak lehetősége, hogy a nyelvtudomány vizsgálataival létrehozzon egy olyan nyelvszerkezeti modellt, amely több, (legalább négy) szervesen összetartozó, egymásra épülő hierarchiaszintre alapoz. Czuczor Gergely és Fogarasi János ugyanis 111 000 szó összehasonlító vizsgálatában fölismerte, bemutatta és kielemezte a magyar nyelvben egymásra épülő négy hierarchiaszintet és azok szerves kapcsoltságát. A mondat és a szó után a gyök és a hang alkotja ezt a négy hierarchiaszintet. A CzF.-rendszerben lényeges tulajdonság az, hogy mind a négy szintnek mindmáig érteménye van a magyar nyelvben. (Az értemény szó a CzF.-ben használt kifejezés.) 38
