Életünk, 2011 (49. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 3-4. szám - Balázs Géza: A megszakadt hagyomány
Gyökváltozati háló: ber-ek - bür-ü - Bar-anya -par-ány giz— gaz — gez(emice) - gőz - gáz Elgondolkodtatónak tartom, hogy nemcsak régi szavainkban, de helyneveinkben is mintha megragadható lenne ez a gyökváltozati háló:6 Pec-öl - Péc-el Gór - Gér - (Gér-ce) - Gyér - Győr Göd - Göd-öllő Gát-ér - Lit-ér Pócs - Pécs - Vécs Tör-öcs-ke — Te-recs-eny Zsid-ány - Zséd-eny Az pedig teljesen közismert, hogy számos nyelvész és nem nyelvész bukkan rá gyökökre, vagyis az elszigeteltnek nyilvántartott szótövek közötti jelentésbeli kapcsolatokra. A magyar nyelvtudomány búvópatakja tehát a gyökelmélet, amely egyszer a felszínre fog törni. A kérdés csak az, hogy a magyar nyelv alapvetően gyökrendű, avagy csak véletlenszerűen működő nyelvtani sajátossága a gyökből való szóképzés. Szerintem erre is válasz születik nemsokára. A belhasonlítás kapcsán természetesen szóvá kell tenni azt is, hogy CzF.-ék mindenáron való belhasonlításai olykor mulatságosnak tűnő megoldásokat is eredményeztek. Ezt a mindenáron való hasonlítást, nevezték „szódrincselésnek”, illetve megalapozatlan hangtörvényekkel végzett „varázslatnak”. Ám pusztán ezek alapján nem szabad el- vagy megítélni munkájuk jelentőségét. A CzF.-ék által gyakorolt jelentésrokonítási, jelentésfejlődési, metaforákat kereső vizsgálatok csaknem másfél évszázaddal megelőzték a mai kognitív nyelvészeti kutatásokat, amelyek szembefordultak a korábbi puszta formalizmussal, s ezzel mintegy visszatértek egy korábbi nyelvészeti felfogáshoz. A kognitív szemantika és nyelvtan kiemelten foglalkozik a jelentésalkotás különböző folyamataival, azzal, hogy a jelentés milyen, formákban is rögzülő megértési folyamatok eredményeként jön létre (pl. fogalmi integráció, kategorizáció, sematizáció, fogalmai modellezés, keretezés, metonímia, metafora, figyelem, perspektívaváltás, sematizálás). Aki ismeri a modern kognitív nyelvtudományt, a kezdeteket mindenképpen meg kell találnia CzF.-ékben, de a közös meglátások, hasznos egybevetések még váratnak magukra. Péntek János már korábban felfigyelt erre a párhuzamra: „aligha lehet azt állítani, hogy a nyelvek létrejöttében és életében nem lehetett és lehet szerepük a metafizikus, irracionális tényezőknek. Talán éppen az fajta kognitív nyelvészet és szemantika, amely most kezd kialakulni és teret hódítani, ez lesz képes behatolni a nyelv irracionális, kaotikus világába, hang, érzés, sejtelem és jelentés kusza rejtelmeibe, kapcsolataiba” (Péntek 1994. 16). A CzF. módszerére nyugodtan állíthatjuk azt is, hogy etnolingvisztikai vagy antropológiai nyelvészeti. Ez azt jelenti, hogy egy adott nyelvből a kultúra sajátosságait, jellegét kívánják kiolvasni. A nyelv a kultúra egyfajta sűrítménye, jele, kódja. Ezt is kívánták a belhasonlítással megfejteni. A XX. században felvirágzó kulturá25
