Életünk, 2011 (49. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 3-4. szám - Balázs Géza: A megszakadt hagyomány
Idézzünk bővebben Szarvas Gábor véleményéből, hogy jobban tudjuk értékelni a fortyogó indulatot: „Tudományt keresni egy olyan műben, a melynek lapjai, a mint alkalmunk volt meggyőződni róla, lépten-nyomon az ép, egészséges érzékek hiányáról, a helyes, józan gondolkodás fogyatékáról tanúskodnak, előre láthatólag hiába való, kárba veszett fáradság volna. Az oly nyelvész, a ki, nem mondjuk tudósoknak, hanem egészséges észjárású embereknek egész hideg vérrel el tud mondani” olyan képtelenségeket, „arról, ha csak világos ámítónak nem akarjuk tartani, enyhén Ítélve azt kell mondanunk, hogy beszámíthatatlan állapotban írta le szavait.” Száz évvel később, 1970-re kissé megnyugodtak az indulatok, az utókor már jóval árnyaltabb ítéletet mond. Kiss Lajos ugyan még elítél: Czuczorék elavult koncepciót alkalmaztak, etimológiai célokra rengeteg anyagot összehordtak, de alig volt benne köszönet. Bárczi Géza kiemeli, hogy a szótárban számos használható ötlet, meglátás rejlik. Gáldi László elismerő hangon szól: a szótárírók helyesen ismerték fel a „nyelvünk belső fejlődését irányító sajátosan magyar, sőt finnugor szellemű homo ludens-t, vagyis azt az énünket, mely szinte a költői nyelv szuggesztív eszközeivel folyamodva a gondolat minél plasztikusabb megelevenítésére törekszik: belső keletkezésű, hangalakjuk révén képszerűen indokolt szavak segítségével mintegy szembeszáll azzal a túlságosan intellektualizált nyelvészeti felfogással, mely szerint fogalom és szókép viszonya feltétlenül esetleges és tetszőleges”. E módszerrel Pais Dezső számos új belső keletkezésű szót tárt fel - értékel Balázs János, s mindez azt bizonyítja, hogy „Czuczorék zseniális szófejtő kísérletei megihlették korunk magyar etimológusait is”. Azonban kétségtelen, hogy a XIX. század közepi Czuczor-Fogarasi-féle nyelv- tudományi hagyomány megszakadt, s a magyar nyelvtudomány egészen más úton ment tovább. Ennek következménye a száraz, mert a magyar nyelv sajátos és fontos jelenségeire nem ügyelő nyelvtan(oktatás), a magyar szavak történeti vizsgálatának szűkre szabottsága, végső soron kultúránk, identitásunk legfontosabb jellemzőjének, a magyar nyelvnek nem kellő kutatása, ismerete. Nem nyelvészek sokszor, nyelvészek néhanapján fölvetették a Czuczor-Foga- rasi-út tárgyilagos, kritikai felülvizsgálatát, s az abban lévő értékek kibányászását. Ezért is kezdtek hozzá többen a szótár teljes, illetve válogatott újrakiadásához. A Miskolci Bölcsész Egyesület próbálkozása 1999-ben a második kötet után megrekedt. Napjainkra a szótárt digitalizálták, s egy válogatást is megjelentett belőle a Tinta Könyvkiadó. 2010-ben pedig a Pytheas Kiadó jelentette meg a szótár teljes reprint kiadását. A 2008-ban szerveződő Diófa-kör egyik céljának tűzte ki a Czuczor-Fogarasi-szótár kritikai értékelését, újrafölfedezését. 2. Kétségtelen, hogy a CzF. a nyelvtudomány kezdeti időszakának gondolkodás- módjában, a romantika áramában gyökerezik. Ez a romantikus nyelvtudomány a nyelvet egészében, mai szóval holisztikus, egészleges módon vizsgálta. Egyaránt figyelembe vette a formát, a struktúrát, valamint a keletkezést, használatot (mai szóval: antropológiát) a földrajzi-történeti változásokat, a jelentéseket, a jelentések alakulását is. Ez a romantikából táplálkozó anyanyelv-központú nyelvtudomány komplex nyelv- és azontúl világmagyarázatra törekedett. 21
