Életünk, 2011 (49. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 2. szám - Csepregi János verse
3 3 3 3 CSEPREGI JÁNOS Szőlőhegyeink között TAKÁTS GYULA SZELLEMÉNEK (diagnózis) a lassan enyésző lugas ezüstös csendjében erőtlen ujjaid ideges remegéssel kutatják homlokom mélyülő ráncait lassan kicsúszik kezemből a könyv valami elromolhatott közöttünk apránként észrevétlenül finoman zárod tenyereid közé arcomat mintha szeretnéd helyretenni kijavítani amit és amíg még lehet boldogan temetném magam a reggeli ragyogásba nyirkos érintésed zavaró idegenségéből mégis azt olvasom már áthidalhatatlan a távolság közöttünk- gondolom ahogy zárt szemhéjaim mögül figyellek most is gyönyörűnek látlak mint annyi éven át csontjaimban mégis közelgő fagyok motozását érzem érintésed már nem hatol bőröm alá rétegről rétegre adva át éltető tápláló megelevenítő meleged egy vagyok csupán a csonka szőlőtőkék közül tagjaimban egyre lassabban kering az élet a hulló levelek közt szorosabbra fogom lelkem körül a kockás takarót s hagyom hadd ragadjon magával az emlékezés túl közel van már bennem s körülöttem a november valami elromlott valami elveszett végleg 47
