Életünk, 2011 (49. évfolyam, 1-12. szám)

2011 / 11-12. szám - Csák Gyula: Háttér (önéletrajzi részlet 13.)

Biztosítottam, hogy szükségtelen különféle neveken gondolkoznia, hiszen én valamennyi szóba került személyt ismerem. Még otthoni újságokból és a rádióból értesülhettem felőlük az adott napon.- Pálffy György altábornagyról egyébként - mondtam bizonyításként - már 1949. október 24-én hallottam. Azon a napon akasztották fel a Margit körúti katonai börtön udvarán. Akkor találkoztam Révay Kálmán vezérőrnagy nevével is. O vezényelte az akasztási szertartást. Későbben, számomra ismeretlen időpontban, őt is kivégezték. Együtt fekszenek a közös díszsírhelyen, Hazai vezérőrnagy által méltatott áldozatokként és hősökként, amint azt magától most megtudhattam.

Felizgatott a másokról bűneiről való szardóónikus beszéd, egyben nyugtatott, hogy mert ennek árnyékában mérsékeltebb szigorral ítélkezhettem meg a magam bűneit., felett. Nem lettem boldogabb, de bátorítást éreztem a bőbeszédűségre.

Leguggoltam a kis homokágyhoz, amelyen a napimádó elhevert és előadtam a procedúrát, amelynek folyamán a főfoglár dobpergés kíséretében tépdeste le az elítélt altábornagy egyenruhájáról az arany váll-lapokat, a tölgyfalombot és a sapkarózsát. Akként zajlott a lefokozás, miként Rostockban, de itt akasztással fejeződött be.- Unter uns gesagt - mondta a tolmácsnő magunk között szólva, és olyanféle borzongó mozgást végzett, mint a homoki gyík, amelyik mélyebbre akarja fészkelni magát.- Nem voltam jelen személyesen - siettem a hölgyet megnyugtatni. - Csak filmen láttam 1952-ben. Az Erkel Színházban vetítették „A nép árulói” címmel. Jutalomként nézhették meg arra érdemes, válogatott katonák. És Kközöttük voltam. - Röhögésszerű, keserves hangot adtam, egyben a térdemre ütöttem. - Hát mondja! Létezhet kegyetlenebb büntetés egy ilyen jutalomnál?

Továbbra is megosztottam figyelmemet a tenger nagysága és az csinos anyajegy kicsinysége között s váratlannak hatóan rukkoltam elő a találós kérdéssel:- Tudja azt maga, hogy gyorsasága miatt nem akkor érezzük a fájdalmat, amikor már megvan ?- Nem tudtam és nem is értem a kérdést.- Én se értem, de jól hangzik. Ebben a pillanatban találtam ki. De inkább a sofőrünknek, vagy magának állna jól, ha villogna vele.- Ne studírozzon mindig, hanem adja át magát ennek az áldott természetnek.- Máskülönben énnekem is van tengeri fogadalmam. Ügy szól, hogy minden először látott tengerben úszók egyet - jelentettem ki.- Nem ajánlom. Sok a medúza. És váratlanul mélyülhet a víz.- Tudok úszni. Mutattam azt a fényképet magának, amelyiken elemista korunkban együtt vagyunk Szilárd Zoltán olimpikonnal. Az ezredes fiával. O az, aki a Szabad Európa szerint Ausztriába akart szökni. A Dunába ugrott Dévénynél, és csehszlovák határőrök utána géppuskáztak. Beszéltünk erről magával. Egy budapesti mulatóban futottunk össze nemrégiben. Akkor adott néhány közös gyerekkori képet. Ezt is. Itt hordom, ebben a vörös kordbársony zakómban. Nézze. A komplett úszó szakosztályunkat láthatja rajta. Az a kis kukac én vagyok ott, mind a tizenhárom

118