Életünk, 2011 (49. évfolyam, 1-12. szám)
2011 / 11-12. szám - Darabos Pál: Útikalauz Hamvas Béla világegyeteméhez
selőivel). 1944-ben pedig, amikor megjelent A romlás virágai kötetének fordítása, akkor már arról beszél, hogy műve a vallás, a szellem, a komolyság és az ízlés tiltakozása volt az anyagiasodó és süllyedő polgárság ellen, és hogy az új spirituális költészet kiindulópontja lett. És ezért nem tartja megfelelőnek a magyar nyelvű fordításokat, mert ezek a hazai közvélemény ~t dekadensnek, satanistának és formabűvésznek tartó felfogását tükrözik. ftBaudelaire: A romlás virágai. 1944). ->A SZÁZ KÖNYV c. művének (1945) megírásától kezdve pedig véleménye szerint „hozzá minden modern embernek vissza kell térnie, nemcsak tiszteletből, hanem azért is, mert ő tulajdonképen a modern szellemi embernek ftszellemi ember) a korral szemben tanúsítandó magatartását véglegesen meghatározta”, vagyis a szembenállást a korrupt »realitással. (-»AZ ŐSÖK ÚTJA ÉS AZ ISTENEK ÚTJA. 1945. - FORRADALOM A MŰVÉSZETBEN. 1947. - Szarepta. 1950. - Tanguy, vagy a logisztika misztikája. = Patmosz I. rész. - ÖT MEG NEM TARTOTT ELŐADÁS. 1966). Baudouin, Charles (svájci francia pszichológus): az Untergang oder Wiedergeburt? c., világnézeti válsággal foglalkozó művét (1927) felvette -»A VILÁGVÁLSÁG c. annotált bibliográfiájába (1937), és a ^meditációvá kísérletező európai pszichológusok között említi nevét ftMeditáció. Gyakorlati tanács a meditációs objektum használatához. 1947). Bauer, Bruno (osztrák közgazdász): a Die europäische Wirtschaftskrise und die Mittel zu ihrer Bekämpfung c. tanulmányát (1926) felvette -»A VILÁGVÁLSÁG c. annotált bibliográfiájába (1937). Bauhofer, Oskar (német vallásfilozófus): a Das Geheimnis der Zeiten. Christliche Sinndeutung der Geschichte c. könyvét felvette -»A VILÁGVÁLSÁG c. annotált bibliográfiájába (1937). Baumgarten, Franziska (német pszichológus): a Die Krise der Psychotechnik c. tanulmányát felvette -»A VILÁGVÁLSÁG c. annotált bibliográfiájába (1937). Baumgarten, Sándor Andor (esztéta, 1893-1975): H. B. az általa szerkesztett Az Egyetemi Nyomda kis tanulmányai c. sorozatban közölte ~ A modern szellem esztétikája c. tanulmányát (1948). Ez az utolsó megjelentetett füzetek egyike, mert a kommunista kultúrpolitika 1948-ban betiltotta a sorozat további kiadását. Bazil*, főkertész: A Káposztáskert c. szatirikus elbeszélés (»NEHÉZ NEM SZATÍRÁT ÍRNI. Elbeszélések. 1929-1931.) egyik szereplője, aki kertjét eladja -^Hamdaik józsiás nyugalmazott tábornoknak, amiből beláthatatlan bonyodalmak származnak, mivel Hamdaiknak ~al ellentétben nem sikerül a kertészkedés, és ezt ~ vélt átkának tulajdonítja. ft A Magyar hüperion. 1936). báziskő: a héber hagyományban ez a szet-jah, az a kő, amit az „Úr a világ teremtése előtt az űrbe dobott. A mohamedán hagyományban ez a kába köve. ft A kereszténység és a hagyomány. = Sc. S. II. rész.). Bazsa*, Pipi: »A szélesebb látókör c. karcolaténak (1924) szereplője, színinövendék, aki a nagyvárosba került vidéki fiatalembert, Miskát, „menti meg”, mint az akasztott embert a kötél, a nagyváros csábításaitól és a „rossz barátoktól”. Bächtold, Hermann (svájci történész): a Wie ist Weltgeschichte c. művét (1931) felvette »A VILÁGVÁLSÁG c. annotált bibliográfiájába (1937). 106
