Életünk, 2010 (48. évfolyam, 1-12. szám)

2010 / 2. szám - Tóth Csaba: Rumi Rajki István

Borsos Miklós, Zalaegerszeg - Kisfaludi Strobl Zsigmond, Kőszeg - Schön­bauer Henrik, Veszprém - Csikasz Imre stb.) A Rumi Rajki István Műpártoló Kör megalakulása óta hihetetlenül sokat tett azért, hogy ez az életmű, a történelmi süllyesztőből felemelkedjék. Azon­ban amíg ez nem következik be, addig még rá is további feladatok várnak. Sür­gősen pénzt kell előteremteni, a nagyrészt gipszben megmaradt életmű bronz­ba öntetéséhez. (Ez egyaránt fontos kell, hogy legyen Szombathelynek és Vas megyének is.) Majd, egy szakmai testületnek ki kell választani Rumi Rajki Ist­ván azon kisplasztikáit, amelyek köztéri alkotásokként, felnagyítva, díszíthetik városainkat. (Szerintem mindenkinek elege van a különböző politikai kurzusok kiüresedő ideológiai „udvari” mecenatúrájából, és annak szervilis, kollaboráns kiszolgálásából, amit humánusan „megélhetési művészetnek” neveznek. És főleg nem szabad azt a helyi gyakorlatot folytatni, hogy Rumi Rajki eredeti köztéri alkotásait, mai alkotók Rumi Rajki interpretációikkal cserélik le.) Legvégül azt kell eldönteni, hogy az életmű a Szombathelyi Képtárba kerüljön-e, és ott töredékesen kapjon nyilvánosságot, (mint Derkovits Gyula és Dési Huber István) vagy Rumi Rajki István egy saját múzeumot érdemel? És, ha már ez is eldőlt, sőt meg is valósult, lehet folytatni az elmaradt mun­kát, hiszen feladat van bőven. A szobrászatnál maradva, ugyanezt a sziszifuszi munkát el kell végezni a Rumi Rajkánál egy évvel korábban, roppant homályos körülmények közt elhunyt Végh Ilona13, és az 1956 után Nyugatra emigrált, és ott világhírre jutott, Farkas János életművének feltárásában és bemutatásában. IRODALOM 1 Ortega y Gasset - Velazquez-tanulmányok, 2006 Attraktor, Máriabesenyő-Gödöllő (134) 2 .Rajki István kitűnő tehetségű fiatal szobrász' Stróbl Alajos ajánlólevelének szövegét Salamon Nándor idézte: Rumi Rajki István helykeresőben - két város között (1915-1935) Vasi Szemlében közölt tanulmányában 2008/3 (264) 3 Beck Ö. Fülöp - Emlékezései, Szépirodalmi K. 1957 Bp. (330) 4 „Tudjuk, eljön a kor, amely megmenti Rumi Rajki István műkőmunkáit' Zalai Tóth János: Rumi Rajki István művészete - Dunán­túli Szemle 1943 5 „1921 és 36 között Szombathelyen élt s nagy elmélyedéssel alakította ki sajátos újklasszicista stílusát* Gethon István. Rumi Rajki István Művészeti Lexikon/4 (192) 6 Perneczky Géza - A magyar szobrászat 1920-1945 között, kiállítás Székesfehérváron Magyar Nemzet 1966. 03. 25. 7 „Rumi Rajki István ma elfeledett, méltatlanul a homályban hagyott művész' - Heckenast lános: Rumi Rajki István szob­rászművész Vasi Szemle 1971/4 (256) 8 „Rumi Rajki életműve korai halála ellenére is kész, egész, befejezett' László Gyula: A kígyóölő (Rumi Rajki István szobrairól Életünk 1978/6 (564) László Gyula azonban nem csak Rumi Rajki munkásságát karolta fel, ugyanolyan fontos volt számára a másik Vas megyei szobrászgéniusz. Farkas János (*1920. 01. 14. Somogysávoly - 1994 Greensboro /USA/) életművének elis­mertetése is! 9 Rumi Rajki István kiállítása - Vas Népe 1987. 04. 27 Sz.hely (27) 10 Az amiensi legendára utaló, odavetett fél köpeny és az ottfelejtett kard a római sisakkal, felháborítóan méltatlan Szent Már­ton szülővárosától. A földi életet felfaló globalizáció soha nem látott vagyoni különbségekre osztotta az emberiséget, koldus­botra juttatva milliókat Ezért Szent Márton amiensi emberiessége korunk legnagyobb szimbólumai, példaképei közé tartozik. A lováról lehajoló, karddal a fél köpenyét levágó, és a nyomorék koldust betakaró jelenet életnagyságú bronz emlékműve már rég Szombathely első számú terét kellene hogy ékesítse, jelezve a világnak azt, hogy „vigyázó szemét Szent Mártonra vesse"! (Természetesen ezt a szobrot egy Rumi Rajkihoz hasonló szobrásztehetségnek kellene megalkotnia.) 11 Simon Zsuzsa művészettörténész kedvelt parafrázisa az „ami késik, nem múlik' szólásmondásra. 12 Provincializmus alatt elsősorban azt értem, hogy a helyi értékek, és művészeti eredmények legitimitását mindig a központtól várják, és kapják a „hivatalosok". Vas megye soha nem ismert el, olyan helyben született művészeti értéket, amit Budapest jóvá nem hagyott, ellenben tökéletes lojalitást mutatott mindig ha hivatalos, kulturális gyarmatosításról volt szó. 13 Végh Ilona (*1907. 03. 03. Bozsok - 1940 augusztusa Róma) szobrászművész, Verebi Végh Gyula leánya 33

Next

/
Oldalképek
Tartalom