Életünk, 2010 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2010 / 11-12. szám - Egy közelkép a karakói ispánságból
3 Egy közelkép a karakói ispánságból MERKLIN TÍMEA INTERJÚJA A 60 éves Ambrus Lajos író, szerkesztő Berzsenyi-díjat kapott Vas megyétől Ambrus Lajos író hatvanéves. A Kortárs főszerkesztője. Korábban, 1983-94 között az Életünk munkatársa. Szombathellyel a kapcsolat megszakadt, de Vas megyével nem: Egyházashetyén él. A Berzsenyi-kultusz helytartója. —A hatvan év visszatekintésre, összegzésre indíthat. Dolgozik valamilyen nagyobb művön, regényen?- Halálnapló munkacímű regényemet írom. Dokumentatív jellegű, de valójában fikciós munka. Alapélménye a címben jelzett tétel, az élet szigorú rendje, a halál, mint filozófiai kérdés és a tény, amivel mindannyiónknak szembesülnie kell. Nyilván fájdalmas személyes aktualitás a munkához, hogy feleségem, Mátis Lívia 2006-ban meghalt. Am minden személyes érintettség ellenére tudnunk kell, hogy lényegében természetes élethelyzetbe kerül, midőn a halállal másként kezd el foglalkozni az ember, mint korábban. Mert ami velünk történik, az a szív mélyén is keresendő. A regény különböző elemekből áll: családtörténetből, dokumentumokból, fikciós, irodalmi figurációkból. Szándéka szerint nyilván nem azt a valóságot meséli, amely éppen velem esett meg, sokkal inkább arról a pompás rendről kívánnék beszélni, amelyben élünk. Legjobb tudásom és ismereteim szerint összegzem azokat a létkérdéseket, amelyek az embert a halál és elmúlás során érint(het)ik. Körülbelül 10-12 íves munka, nagyjából kész is, de bizonyos elemeit csiszolgatnom kell. Amúgy is aprólékosan dolgozom, s ezt a szöveget sem engedem ki könnyen a kezemből. Egy-két dramaturgiai trouvaille-t szeretnék kitalálni hozzá. Ezzel telt az utóbbi pár év. Talán annyit még, hogy hatodik éve írhatok egy rovatot a Magyar Nemzetben, Lugas címmel, amely három hetenként jelenik meg. Ezt rendkívül szerencsés szellemi állapotnak élem meg: egy régi, klasszikus műfajt, az írói tárcát kell újra tanulni. Karbantartja a logikát, a szellemet, a nyelvet, a dikciót és egyebeket; szabad kezet kaptam - igyekszem is ezt a műfajt szabadon értelmezni. Kisebb prózai darabokat publikálok még a Foodandwine című honlapon, Csíki Sándor honlapján, amelynek 2-3 szerzője van, köztük én is; körülbelül hetven írásom szerepel ott. Tájtörténet, mikrovilágok, szőlő, bor, gyümölcs, tudomány, biológia, életrajz, földrajz, irodalomtörténet, szépírás - mindez együtt talán markáns, különleges tónusban előadva.- Szegedről érkezett Szombathely kitérővel Egyházashetyére. Hogyan lett egy alföldi református emberből „pannon ” író? 8
