Életünk, 2010 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2010 / 10. szám - Balázs Géza: A nyelvi öröm
kereskedelmi vagy bulvármédia felszámolta a sokféleséget. Pedig tudnunk kell, hogy a strukturálatlanság zavart kelt, azt is mondhatnánk, hogy a személyiséget pusztítja. Egy kommunikációkutató szerint nő a virtuális kommunikáció, folyamatosan csökken a természetes „ötérzékes kommunikáció” szerepe, pedig ez utóbbira alapvető emberi igényünk van, az evolúcióban eddig erre építettünk, nélküle nem érezzük jól magunkat. BORÚRA DERŰ Megalakulásakor pályázat alapján Magyar Tudományos Akadémia jelmondata ez lett: „Borúra derű”. Ezt a programot kellene az Akadémiának, illetve a mindenkori aktuális közéletnek megvalósítania. Miután pszichológiai, antropológiai nyelvészeti, pragmatikai és stilisztikai megközelítésekkel körüljártuk a nyelvi öröm kérdéskörét, és tudjuk, hogy a nyelvi öröm haszonnal járulhat hozzá életminőségünk javításához, különösen nekünk magyaroknak teremtett hungaropesszimizmusunk legyőzéséhez, érdemes stratégiát megfogalmazni a nyelvi örömmel kapcsolatban, a nyelvi öröm tudatos keresésére, elérésére. Ilyen stratégia lehet visszatérés a hagyományos nyelvi-irodalmi formákhoz: az olvasáshoz, a hangos felolvasáshoz, a versmondáshoz, a naplóíráshoz, a meséhez, a hangjátékhoz, a diafilmhez, mondhatjuk úgy is, az évezredek-évszázadok alatt kimunkált, kipróbált struktúrákhoz. SZAKIRODALOM Bahtyin, Mihail, 2002. Francois Rabelais művészete, a középkor és a reneszánsz népi kultúrája. Osiris, Budapest Balázs Géza, 1993. A kapcsolatra utaló (laikus) elemek a magyar nyelvben. Akadémiai Kiadó, Budapest (Nyelvtudományi Értekezések 137) Balázs Géza. 2007. Hungaropesszimizmus - hungarooptimizmus. Kommunikációs, nyelvi fölvetések a magyarok lelkületéröl. Savaria University Press, Szombathely. (Dissertationes Savariensis, 45.) Csíkszentmihályi Mihály 2007. A fejlődés útjai. A harmadik évezred pszichológiája. Nyitott Könyvműhely, Budapest Éksz., 2003. - Magyar értelmező kéziszótár. Főszerk: Pusztai Ferenc. Akadémiai Kiadó, Budapest Fónagy Iván, 1990. Gondolatalakzatok, szövegszerkezet gondolkodási formák Az MTA Nyelvtudományi Intézete, Budapest (Lin- guistica, Series C, Relationes, 3.) Fülei-Szántó Endre 1994. A verbális érintés. MTA Nyelvtudományi Intézete, Budapest (Linguistica, Series C, Relationes, 7.) Hárdi István és Vértes 0. András szerk 1985. Beszéd és mentálhigiéné. A Pest Megyei Köjál Egészségnevelés Osztálya és a Pest Megyei Alkoholizmus Elleni Bizottság Budapest Miko, Frantisek 2000. Az epikától a líráig. Az irodalmi stilisztikai vizsgálata. Nap Kiadó, Dunaszerdahely. Szili Katalin, 2004. Tetté vált szavak A beszédaktusok elmélete és gyakorlata. Tinta Könyvkiadó, Budapest 1 Saját gyűjtés. 2 .Fehér Béla fő trükkje ugyanis az, hogy bár a világ borzalmasságáról ír, legjobb írásaiban a legrosszabb dolgok is élvezetessé válnak az elbeszélés örömétől: az élet nyomorúságos, de tele van mulatságos részletekkel." Teslár Ákos: Lecsedék? Élet és Irodalom, 2009. június 5. 26. 3 .Nap mint nap emberek fordulnak egymás felé, hozzánk szólítanak nevünkön, vagy kiemelik személyiségünk egy-egy vonását; simogatnak a hívó szó melegével - vagy folyton megütnek a közöny, a gyűlölet a hazug kedvesség nyelvi kifejezőivel... A megszólítás elméletének nemcsak etikettje, hanem etikája is van. Minden tegezés, magázás, önözés, tetszikezés, jogos vagy fölösleges tiszteletadás vagy tíszteletmegvonás egy ingatag szabályrendszert hoz működésbe." (Fülei 1990: 7.) 4 vágy- vagy örömcsere 91
