Életünk, 2010 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2010 / 1. szám - Borbély László: Betépve
nagynehezen megértette, hogy valakit kinn kell hagyni. Végül a legidősebb lányra esett a választása.- Te várj meg itt a fa alatt! De aztán itt légy ám, amikor kijövök. Eszedbe ne jusson magadtól hazamenni. Még a végén elrabolnak, aztán kiraknak az út mentén és kurválkodhatsz.- Miért baj az? - kérdezte a kalapos férfi, aki a csomagtartón falatozott, mire a mellette álló asszony belebokszolt a hátába.- Muszáj mindenbe beleütnöd az orrod? Inkább egyél, a gyerek mindjárt sorra kerül és bemegyünk a Dzsonihoz. Az ügyvéd gépkocsival hazavitte Dellát. Útközben alig szóltak egymáshoz. Révész Lajos látta a fiú arcán, hogy egyelőre nem érdemes erőltetni a beszélgetést. A fülbevalós fiút Dalos Károlynak hívták, elsős volt az egyik kereskedelmi szakközépiskolában. Az osztálytársai között nem érezte jól magát, velük nem tudott bandázni. Della uralkodni akart a többieken, s ezt csak a nála fia- talabbakkal tehette meg, az általános iskolásokat tudta befolyásolni és irányítani, esetleg testi erővel kényszeríteni. Felsőtagozatos kora óta kosárlabdázott, ígéretes tehetségként emlegették, de egy autóbaleset véget vetett karrierjének. Csavarok voltak a térdében, nem lehetett terhelni a lábát. A baleset a szülei válása előtt történt, közrejátszott abban, hogy tönkrement a házasságuk. A válás után édesapja Ausztriába ment dolgozni, a nyári szünetben mindig vendégül látta a fiát néhány hétre. Édesanyja az egyik multinacionális cég osztályvezetője volt. A múlt héten került előzetes letartóztatásba. Azóta Dalos Károlyné vonzó, nagymellű barátnője, a negyven éves Mariann viselte gondját a fiúnak. Della nála töltötte az éjszakákat, de egyre jobban kezdte unni a nő rigolyáit és a testét sem találta már annyira vonzónak, mint korábban. Elege lett a túlméretezett idomokból.- Eléggé magába zuhant az anyám - fordult Révész Lajoshoz.- Csodálod?- Többször éreztem úgy, hogy a következő pillanatban elbőgi magát, de valahogy mindig visszatartotta.- Kicsit lehettél volna kedvesebb is hozzá.- Azt hiszi, hogy nekem ez olyan könnyű?- Én megértelek téged, veled egyidős fiam van.- Fogadja őszinte részvétemet.- Irigyellek, hogy még ilyenkor is van kedved humorizálni. Egyáltalán van neked fogalmad arról, hogy mibe keveredett az édesanyád?- Lopott és csalt, mint mindenki ebben az országban. Nem követett el nagyobb bűnt, mint mások, csak nem tudott annyit lopni, hogy miniszter legyen.- Nekem elhiheted, hogy a te édesanyád sokkal különb azoknál, akikhez hasonlítod. A te dolgod most az, hogy embereid meg magad és legközelebb légy kedvesebb hozzá.- Nem lesz legközelebb.- Hogy érted ezt?- Nem akarom többé így látni az anyámat.- Én ezt még meggondolnám a helyedben. 84
