Életünk, 2010 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2010 / 9. szám - Géczi János: Mintha (1993-2010)
paloznak délszaki köreihez a függőkért lombos fái alól ahol az olaszbástya roncs ujja az égre mutat a gyógynövényes ágyásai közül [ezért függőkertés mentazöld gyógynövényes-forma] a kisszemű oligofrén énekes mindig harsány a kövezésben ki-kidúdol !mert istentestet akar tehát történetet is akar és éppen a tiédet! kiénekli magát a vegetációból a buja mozdonygőzből fejhangon hívja a helyi érdekű angyalokat gyűljenek köré hagyják a vártér kényelmetlen szemöldökfáit a keresztek tövében való kuporgást jöjjenek hozzá a barokk stukkókról ideje van a demonstrációnak ideje a nagy suhogásnak nyaggatja a gombos harmonikát énekel csipkeöltönyben kisüt a lukakon a bőre olyan önfeledt sül a farka a mohban olyan asszony kell néki aki főz stoppol ájtatos kertésznője lesz és tűzkerekű szeretője szereti a nyekergő zeneszót a lassú körözést-lejtést a szeles tereken az ej te bunkócskát a geier flóriánt az el condor pasát a quantanamérát a fodros szoknyájú tangót kell hogy legyen olyan angyal aki érti és tudja az emlékkönyvek kórusát most fog választani egybegyűjti a kisvárosi ancillákat akik megmaradtak a tűzvész után nem költöztek a felvidék füstös udvarházaiba neki csak ilyen hamumeleg helyi kell lehessen megfogni a séd tükrivel azért villogtatja folyton azért tükrözgeti a fénylepkéket a sziklára várfalra a püspöki palota varros homlokára- persze hogy ragaszkodik és nyűgös be nem túrja ennél jobban magát a versbe hiába a fúga a mozdony a tercett önálló marad testidegen zárvány 44
