Életünk, 2010 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2010 / 9. szám - Géczi János: Mintha (1993-2010)
a sakálforma macska a zöld nyakörvével törzsemen élesíti karmait tobozaim rágja letépi mind a levelem és ha elalszik épp öt szónyira az angyal alatt szüntelen álmokat lát halottaktól riad pedig vele a Hölgy olyankor meleg tejet hoz kis kannában puha kalácsot főzött csirkenyakat csapzott a szőre törött a lába érzékeny akár a higany és egyre ércszínűbb a bakonyalji éjszakákban 49. [DUPLIKÁT] kocsányos tölgyvers ezt a fát meg kell írnom - dadogta hogy nem értük át hárman a törzsét a hajdani apátság kertjében a kékszakáll és vérmogyoró közén (hogy miért nem a trombitafolyondár és az előtört molyhos kankalin? - csöppet sem más ha észak-dél irányba állok érthetetlen ez a dichotóm kelet-nyugat) már távol a mókuslakott hársaktól - ezt a fát...- ez a fa mintha a kanizsai ártérben miután levonult a nyárközépi tisza felaggatva a gallyakra a moszatok halszagú drapériáját vándorkagyló pinaszagú tönkjét - központozástalan persze ahogy a gránátfeszületekhez passzol kapkodva mert sóhajra sóhaj elfordul nyelén egy levéllemez fényt vált vagy a csúcshoz közelebb araszolja gumitestét a fennsíkon honos pohókszender-hernyó s most még olyan mint akkor éppen sehol ergo elszabadultan megállapítom zörög a mintha köszöngető koordinátája benne paál csípett ecsetje ahogy fölhordja a brüsszeli vásznakra a vastag olajat a kármint és a kékkel vegyült zöldet az a mókus reá emlékeztet itt ma minden arra visz odataszít értenem kell: az ott az ifinek csatolt fíliája az árpádház döntése óta hiába a dagadt dombokat megmászó határsávok keríthetnek ez-az lényegtelent behatolhatnak a köcsögök aludttej-terébe sraffozhatja a pávafejű statisztikát 37
