Életünk, 2010 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2010 / 9. szám - Géczi János: Mintha (1993-2010)
mint az eső a homokon a homokszemek a szélfúvásban és a fraktálok kőnyomatokkal tömtem ki a szobámat tőkesúlynak akartam a napviharban az egyensúlyvesztés alján holmi szabad nehezéknek amikor megláttam a csúcson a létráról leesett törtpálca figurát (a rossz nyomat rossz színei között) hogyan fújja vérpirosra miként pumpálja már-már beleszakad fel fel a földre szorított szájjal egyre nagyobbra a reggel még gyöngykicsi gömbcéklákat 23. a dermedt hajnalon kinek a vérével festenek négy fölkelő napkorongot az alacsony homlokú hámló ház falára 24. mondja a telefonba az nem lehet fekete a fekete egyébként sem szín ahogyan a fehér sem ő színekkel dolgozik a színek apró kalapácsaival veri darabokra a tárgyakat nagy szemű alakjait hogy mindent beborítsanak azok az éles peremű szilánkok befúródjanak a cellulózba a fenyőrostos keretbe ha feketét használ már nem fest hanem szívlapátolna a kormos pályaudvarokon helyette zöldet és vöröset nyomkod a szürkére az éppen olyan de azért oda áll elé 15
