Életünk, 2010 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2010 / 9. szám - Géczi János: Mintha (1993-2010)
szeles tömjénszagú hideg némelyik hasonlít a vonatzakatolásra és távozásra az estében számos este van sok kés sok tű sok alma hogyan is ne férne bele ha gyűrötten is Veszprém az élet s az életalja idegen este jön majd Veszprémbe Veszprémbe jön egy ismeretlen este gyorsan a városon átoson hosszú kabát a vállára vetve (hosszú kabát a válladon) lábán megvasalt bőrcipő köszönj majd neki és visszaköszön neked ő mint egy könyv vagy könny az arcon mint a szívroham átvár a téren és a séden ilyen lesz az idegen este siet mint aki önmagát elhagyta belenyúlkál a házfalakba belenyúlkál a lassú szívbe hosszú fűbe töpreng ahogyan Veszprémen áthalad és ha megy akkor félig elmegy ha marad akkor félig ittmarad 9. a sáv magába emészti szippantja szürcsöli pucér bort a hordó szája elemészti a teljes kirakatot nyári zakókkal sziromkönnyű ruhákkal sálakkal mohó s pasztell nem hagy semmit élni szétmorzsolja a boltot a vers csupán ráadás a belebugyolált versolvasó is a csík pedig puffad légszomjtól kék mégis örvend hogy magáénak tudja a halom holmit a göncökbe bútt motyogó alakot erről a térről amelyet kitúrt volt a szöveg
