Életünk, 2010 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2010 / 6. szám - Tornai József versei
TORNAI JÓZSEF Tört lábú Krisztus Hirtelen festett óra, messziről zúgó fúl. Fal tövén tört lábú Krisztus, zöld mohával beborítva. Két szem hullik a magasból. Nem tudni semmit a merényletről. Pánik helyett imádság-öklök között vár a látogató. Nincs egyedül. Érzi, követik. Ugyanaz a sors. Nem lesz szent halotti maszkja soha. Leviszik a templomhegyről. Varjak dobpergése a kocsi vágásban. Valaki figyel. Tört lábú Krisztus, valaki a tinókat billogozza. Délelőtt jön el a harang-konduló asszony, vagy csak a sáros fal ezer téglája után? Zeusz, Jupiter, segítsetek ideidézni önarcképemet! Először is hiúzszemöldököm ezüstözzön, mint egy remekművön. Koponyám néhány szál haját öregségem úgysem menti tovább. A szemem olyan végleg szomorú szerelemmel-kikapart odú, 57 Önarckép
