Életünk, 2010 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2010 / 4. szám - Kiczenko Judit: Arany János: Születésnapomra
sa miatt a beköszöntő 66-ik év, azaz a 66-os szám köré építette versét. A számok megtöbbszörözése a számszimbolikában a fokozás, a megerősítés, a nyomatékos hangsúlyozás funkcióját hordozza, valaminek a „felsőfokát” fejezi ki A A hatos szám értelmezési lehetőségei közül az egyik leghasznosabb Arany verséhez az a meghatározás, hogy a „hiányos tökéletesség” típusa.”20 A 66-os szám jelentőségét pedig a hatos megkettőzésén túl fokozza, hogy a harminchárom duplája. Ez a szám önmagában véve is a tökéletesség számának, a háromnak a megkétszerezése, így az előbbiek alapján eleve „hangsúlyos, nyomatékos.” Igazi mélységét, a beteljesültség dimenzióját az adja, hogy ez Jézus Krisztus életéveinek száma. A „krisztusi kor” megduplázása, a hatvanhatodik év kezdete Arany versvíziójának kiindulópontja. Végtelen történet Ha elszakadunk Arany költeményeitől, s felidézünk néhány ismert születésnapi önköszöntőt, - kibővítve más jellegű, de születésnapra valamiképpen reflektáló művel - észrevehető, hogy bizonyos évszámok inspiratívabbak a többinél. Például a húsz (József Attila: Tiszta szívvel, 1925. március; Április 11, 1925.), a harminc (Ady: A harmincadik András-nap, Szabó Lőrinc: Harminc év, Márai: Harminc), a harminckettő (Kosztolányi: Boldog, szomorít dal; Most harminckétéves vagyok; József Attila: Születésnapomra), a negyven (Kosztolányi: Ha negyvenéves ...), az ötven (Aprily Lajos: Túl ötven erdőn, Kosztolányi: Otven felé, Jékely:: Az ötödik X utdrí), a hatvan (Jékely Zoltán: Önarckép babérkoszortívaí), a hatvanöt (Weöres Sándor: Hatvanötödik év, Arany: Sejtelem). E számok mindegyike szimbolikus, hordoz valamilyen ősi, archetipikus, mitológiai, bibliai, 65
