Életünk, 2010 (48. évfolyam, 1-12. szám)

2010 / 2. szám - Tóth Csaba: Rumi Rajki István

volt igaza, lehet hogy Rumi Rajki István még Medgyessynél is nagyobb? (Nemrég a kezembe akadt egy, a múlt század közepén kiadott fotóalbum, amely az 1945 utáni magyar képzőművészet reprezentáns alkotóit mutatta be, köztük természetesen Medgyessy Ferencet is. A műtermi enteriőrben megörökített szobrászművész mögött, egy polcon sorakoztak kisplasztikái, amelyek közt egyetlen olyant nem találtam, ami megközelítette volna Rumi Rajki István Vízhordóját.)

Tudom, nem vagyok az első - és remélem nem is az utolsó -, aki Rumi Rajki István életműve kapcsán valami hasonlót fogalmazott meg, természetesen más-más hangsúllyal. Rumi Rajki szobrászatáról már sokan véleményt alkottak. Elsőként, még életében mesterei, Stróbl Alajos2 és Beck O. Fülöp3, majd Ybl Ervin, Elek Artúr és Zalai Tóth János. Halála után elsőként ismét csak Zalai Tóth János4, Genthon István5, Perneczky Géza6, Heckenast János7, Rajki Gyula, László Gyula8, Németh Mihály9 és Salamon Nándor.

A felsoroltak közül egyedül Perneczky Géza opponált Rumi Rajki munkásságával. Perneczky szembehelyezkedése, tőle szokatlan módon ideológiai alapú: „Rumi Rajki demagóg kompozíciója, a Kígyóölő sejteti, milyen törést, milyen hanyatlást hozott a harmincas évek fasizálódó közélete.” (Az ideológiai címkézés máig bevett gyakorlat a hazai kultúrpolitikai arzenálban. Mindaddig, amíg a művészet a politikai és a társadalmi reprezentáció részét képezi, ez valószínűleg így is marad.) Perneczky „fasizálódó” jelzője szinte végzetesen megpecsételte Rumi Rajki István életművének sorsát, tehát a „jámbor” címkézés megtette kötelességét. (De erről majd később.)

Németh Mihály szobrászművész Rumi Rajkáról kialakított véleményénél hadd időzzek egy kicsit. A felsoroltak közül ő értékelte az életművet a legmagasabbra, Rumi Rajki lovas szobrát Mestrovic és Medgyessy műveihez hasonlította. (Valószínű Medgyessy Lovasa inspirálta is Rumi Rajkát.) „Rumi Rajki szobrainak lényege egy szép, kifejező, hárombetűs szóban, az erő-ben rejlik. Ez a líraibb hangvételű szobrain éppúgy tetten érhető, mint a Hősökön, a Lovasokon, az Ősi szántáson. Ez az erő az, aminek hatása alól sem az irigyei, sem a rajongói nem tudják kivonni magukat. Rumi Rajká a legősibbet, a legfontosabbat képes a szobraival szuggerálni, ami nélkül az ember még mindig hordában élne, és bogyót gyűjtene. A Vízhordó gigászi ereje nélkül nem épülhettek volna meg a piramisok, nem indulhatott volna el az első gőzmozdony, és gyanítom, nem lehetne elektrotechnika sem.” (Németh Mihály írásában egyébként hivatkozik Mészáros József festőművész véleményére is, aki Rumi Rajká értékelése kapcsán Quercia és Michelangelo nagyságához hasonlította.)

Rumi Rajki István pályaképe többrétegű, megkülönböztethető benne egy korai tanulmánykorszak, amely a müncheni, párizsi, és budapesti művészeti stúdiumokat jelenti, valamint ezzel párhuzamosan egy díszítőszobrászati, kőfaragói, épületplasztikai munkásság. Ebben az időben, a különböző műfajokban több érdemleges művet alkotott, de még nem kiforrott művész. Beck. Ö Fülöpnek, a kommün alatti korrektúrái késztették arra, hogy felülvizsgálja korábbi, elsősorban századfordulós művészeti ideáljait (naturalizmus, realizmus és szimbolizmus). Ennek köszönhetően, 1921-től 5 éven keresztül, Szombathelyen „visszavonultan szobrászati forma- és térproblémákkal” foglalko30