Életünk, 2010 (48. évfolyam, 1-12. szám)
2010 / 11-12. szám - "Égi és földi szép". Makkai Ádámmal beszélget Balázs Géza
A Törökék lakása a 5. számban volt. Tizenhattól húszéves koromig állandóan teleszívhattam magam az antropozófia tanításaival. Bármilyen vallású az ember, római katolikus, görög katolikus, református, de lehet hithű izraelita is és így tovább, az antropozófia csak elmélyíti, nem támadja a nézetét. Azonkívül a természettudományra is fölhívja a figyelmet, mert az az intelligencia, amivel mi megállapítjuk, hogy ez a darab könyv itt nem kör alakú, hanem téglalap alakú, abból a képességünkből ered, hogy a fizikai valóságot olyannak látjuk, amilyen. Márpedig nem biztos, hogy mindig ilyen képessége volt az embernek. Na most Krisztus szerepe ebben úgy nyilvánul meg, hogy mi nemcsak a földi Jézust tiszteljük, aki mint fizikai-biológiai ember meghalt értünk a keresztfán, hanem úgy képzeljük el őt, mint egy kozmikus lényt, aki a világ összes nagy vallásaiban valamilyen módon jelen volt. Tehát a hinduizmusban mint Krisna volt jelen, az óperzsa világban, mint aki Zarathusztra lényét világította át, a buddhizmus világában Buddha lényét, és így tovább. Amikor a földön jár - Márk evangéliumában így van leírva -, őt a démonok veszik először észre, és azt mondják, hogy ő az Isten fia, és dühösen elkezdenek rohanni előle. Én megpróbáltam ezt elképzelni... Balázs G. : Azt javaslom, hogy olvasd föl az egészet összefüggésében, miután nem olvasta mindenki. Makkai A.: Rendben, de köszönöm, hogy fölvetetted a kérdést, és egy kis türelmet kérek. Mi úgy tudjuk, hogyjézus Krisztus soha többet fizikai testben eljönni nem fog, mert erre már nincs szükség. Ez egyszer már megtörtént. A keresztre feszítés után 1000 évig megy vissza a napba, ahol ő az egyik legmagasabb hierarchikus lénynek, a Kiiriotétésznek az ura, innen van a katolikus egyházban az, hogy Kyrie eleison, azaz az „Úr irgalmazzon”, és akkor körülbelül 1000 évig tart, amíg megint eléri a földnek az auráját. Ez egyes számítások szerint 1935. január 6-án megtörtént. Na most hogyha őt fizikai életében a démonok vették észre először, akkor hogy ne vehették volna észre a XX. század elején, amikor egy ilyen hatalmas erő beleütközik a földbe. Megbolondították azt a népet, aid a legtöbb filozófust és zenészt adta a világnak, a németeket. Kant, Fichte, Hegel, Schopenhauer, és így tovább, és így tovább, és valószínűleg ebből lett az első világháború, az összes közismert gazdasági és politikai problémák mellett, és a második világháború, aminek még mindig isszuk a levét. Szóval a versnek ez a lényege a Jézus és a démonok imája, a démonok átkozódásával kezdődik. ...És akkor a démonok meglátván az Ur Jézust felismerék, hogy 0 az Istennek fia, a Megváltó, eszelősen rohanni kezdőnek, karjaikkal vadul hadonászván és köpdösvén, eltorzult arccal és iszonyú hangokon visítton-sivítvást ekként rikoltozának: „.. .mert hogy mostantól mindörökké a gyilkosoké és a terroristáké minden ország, a hatalom és a dicsőség az uzsorabankároké, soha senki embernek fiát a Gonosztól meg ne szabadíthassa! Dühöngjön-dübörögjön hát a kísértés — mi visszük ebbe az embert! Mivel senki soha senkinek semmit megbocsátani nem tud, hát ne is akarjon, s ne legyen sem földi, sem földöntúli hatalom, 181
