Életünk, 2010 (48. évfolyam, 1-12. szám)

2010 / 11-12. szám - Csák Gyula: Háttér (Önéletrajzi részlet 8.)

az összehasonlításra, ámbár addig semmit nem olvastam Boccacciótól. Viszont kel­lően rokonított bennünket, hogy hallomásom szerint ő is törvénytelenként szüle­tett. Még műveltebb másik ismerős kolléga tudtomra adta aztán, hogy a Dekame- ron szerzője, az utókor által csodált olasz humanista író dehogyis volt szerelmi hős vagy hősszerelmes, csupán minden alkalmat megragadó, örökkön kujtorgó szok- nyapecér. Nyilvánosan elhatárolódtam tőle, de titkon még inkább azonosultam Boccaccióval. Most egyértelművé lett, hogy ég bennem a szerelem tüze. A testemben egy űzött állat izgalmát éreztem. Egyszerre vágytam kimondani, hogy szeretek és hallani, hogy viszont szeretnek. Az is a tudatomba kattant, hogy ez őrültség. Ettől meg fájdalom, szánalom és szo­morúság települt rám. Általában gyötrődtem a gyors föllelkesülés, meg a hirtelen csalódás ritmusváltásától. 41. Az ortodox papok által lengetett füstölőkből a reggeli török kávé aromája áradt. Sely­mesen ölelkezett vele a tolmácsnő kölnijének szintén reggel megismert narancsos­fahéjas illata. A Szabad Földben, vagyis a lapomban megjelent szakcikkben olvastam egyszer, hogy a méhek kommunikációjának fontos eszköze a szaglás. Talán ebből a mesz- szeségből érkezett hozzám a butácska tanács, hogy megkérdezzem:- Milyen kölnit használ?- Hugo Boss Orange - felelte halkan, természetes hangon s hozzátette: - Grace Kelly is ezt használja. - Kis hivalkodás volt ebben már, amit nyilván ő is érzett és megvonaglott száján egy öngúnyos félmosoly. Úgy tetszett azonban, vállalja ön­magát és a lovak közé csapva, tovább dicsekedett: - Tudja ki az a Grace Kelly? - Biz­tosra véve, hogy nem tudom, felvilágosított: - Amerikai színésznő, aki ez év nyarán ment feleségül a monacói herceghez. Közelebb léptem a nekem háttal álló, nálam fejjel alacsonyabb tolmácsnő vékony, enyhén hajlottnak is tetsző alakjához. Arcomat előrenyomtam, annyira, hogy kócos haja megérintette az államat. Azt játszottam el, hogy közelebbről akarom látni az oltár festett, meg faragott díszeit, a lengedezve lobogó gyertyákat. Nem lehetett ki­fogásolni, ha ennek érdekében bőszen nyomakodtam. Ezt a tolmácsnő tudomásul is vette, meg nem is. Szorosan az oltárhoz húzódott el tőlem s egy kialudt gyertyát egy égő gyertya fölé tartott. Miután lángra lobbant a kanóc, a többi mellé rögzítette a gyertyát.- Okosabb gyertyát gyújtani, mint félni a sötétben - kommentálta. Nekem ismét a méhek jutottak eszembe, közülük is leginkább a felderítőnek ne­vezett egyed, amely visszatérve felderítő útjáról, mindenki szeme láttára körbetipeg a kaptárban, rezgőtáncot, vagy riszáló táncot jár, hogy mozdulatai révén is közve­títse információit a barackvirágról, amelyet itt, meg ott, ennyi és annyi mennyi­ségben és távolságban talált. A szakértő leírása szerint olykor fellép nála a redun- dencia, a túlteljesítés esete, azaz, túlriszálja magát boldog örömében, s ezzel zavart okoz. Ámde nyüzsgésük során gyenge erőtér alakul ki a méhek között s ennek vál­tozó feszültsége szintén alkalmas különféle információk cseréjére, sőt, az elhibázott mozdulatok korrigálására. 120

Next

/
Oldalképek
Tartalom