Életünk, 2009 (47. évfolyam, 1-12. szám)
2009 / 1. szám - Balogh Gyula: Sobri Józsi
Szórta a pénzt; a csárdás alig győzte zsebre rakni. Csakhamar a nép is ajkaira vette, és szólt róla a nóta. „Sobri Józsi hires betyár, A korcsmában doróton jár, Selyem kendő az övében, Két itcze bor a kezében.” Kalandjainak sora hosszúra nyúlik; a következők az érdekesebbek: 1834. október 17-én Zalamegyében, Megyeren meglepték a pandúrok s nagy küzdelem után csak sebesülve tudott menekülni. A Baltavárhoz tartozó új malom istállójának padlásán feküdt egy hétig a molnár bundájában s a kisbéri sánta kovács felesége, a ki nemes asszony volt, hordta neki az élelmiszereket. Ugyancsak 1834-ben késő őszszel történt a következő eset: Sobri bandáját valahol a Bakony szélén megugrasztották a pandúrok. A szétriadt had a merre látott, arra keresett menedéket. Sobri és Pap Andor a Pápához közellevő Ihászi-puszta felé vette menekülő útját s jó este volt már, mikor elfáradva, övig vizesen oda megérkeztek. A megáradt Gerencze vizén kellett átgázolniok. Ihásziban egyenesen B. Ignácz istállóját keresvén fel, a kocsist hallgatásra intették, aztán felterítvén kifacsart ruháikat a lovakra száradni, lefeküdtek. Az illatos széna puha derékaljat képezett. A reggel már javában derengett, mikor a kocsis beszólt az istállóba, hogy Takácsi felől pandúrokat lát közelíteni. Felugrott a két haramia, de csak annyi idejük volt, hogy felöltözhettek, menekülésre azonban már gondolni sem lehetett. Pap Andor hirtelenében felugrott a padlásra, Sobri felhányta utána a fegyvereket, maga pedig pőrén, egy ingben kifordult a szérűskertbe. A mint visszatekintett, látta hogy a pandúrok alig vannak már 50 lépésnyire a háztól. A szérűskertben egy juhász épen eleséget viliázott a birkák számára. Sobri hamar feltalálta magát, egy heverő villát kapott kezébe s elkezdte ő is a szalmát hányni. Az e közben megérkezett pandúrok épen ő tőle kérdezték, hogy nem látott- e az éjjel a puszta körül gyanús embereket? Aztán a pandúrok körülnézték a házat s Pápa felé eltávoztak. Akkor még a cselédember okosnak tartotta el nem árulni a bujdosó betyárt, mert hát nem akarta kitenni magát az agyonveretés, gazdáját pedig a felgyújtás veszélyének. A mint Sobri a társával távozott, egy piros selyem kendőt adott át a kocsisnak, melyre egy pecsétgyűrű volt kötve.-Mond meg az asszonyodnak, ezzel a kendővel köszöni meg Sobri az éjjeli szállást. Ha jártában-keltében baja talál akadni, mutassa elő ezt a kendőt! B. Ignácznénak utóbb gyakran volt dolga Veszprémben. Pápáról az út Veszprémbe, mint tudva van, a Bakonyon visz keresztül. Deczember közepén, egy nedves sáros napon, egy két fogatú hintó kapaszkodott felfelé a jákói dombon. 57
