Életünk, 2009 (47. évfolyam, 1-12. szám)

2009 / 7-8.szám - Pap Kinga: A magvető válasza

ben: „Ami kincseimben legcsudább, / ók lelik meg, mert ti eldobtátok, / mint a gyermek az almacsutkát. / Árva, kemény, nedvtelen csutak: mégis benne minden nedvek anyja, / a jövőnek szórt morzsa, a Mag. ”

Végül egész életére mint magsorsra kérdez rá az Ezerkilencszáznegyven című versben: „Mire tart a végzet, s mily sorsra szánt minket? / Micsoda jövőnek maguaivá rendelt?”

Babits magvetése nem a krisztusi értelemben vett isteni ige hirdetése, az ő szava sajátosan emberi szó, melyen nyomot hagyott a szellem gyötrelme, a megismerés kínja.

Ezen megfontolások alapján azt látjuk: a tenger melybe nem vet magvető? sora kettős jelentésben funkcionál. Egyrészt a természeti képekkel együtt a teremtés rendjének okát kutatja, másrészt viszont kilép a kérdések tematikus jelentéséből, és elvontságában az idő és a szép kategóriáihoz emelkedik, amikor a megismerés költői aktusaként a költő önmaga létére, az alkotás értelmére kérdez rá.

4. A MAGVETŐ VÁLASZA

A Jelenések könyve jóslatában feloldja a tenger problematikáját azzal, hogy a „káoszt”, a „semmit” még ellenpólusként se tartja meg: Isten lakása az emberek között című perikópában ezt olvassuk: „Ekkor új eget és új földet láttam, mert az első ég és az első föld elmúlt, és a tenger sem volt többé. ” (Jel 21,1)

De mi lesz addig? A jézusi válasz éppen a magvetésben oldja fel ezt a rettenetes kérdést: „Ha csak akkora hitetek lesz is, mint egy mustármag, és ennek az eperfának azt mondjátok: Szakadj ki tévestől és verj gyökeret a tengerben!, engedelmeskedni fog nektek. ” (Lk 17,6)

A hit le tudja győzni a semmit, földdé tudja szelídíteni a tengert. És mi más a hit, ha nem magvetés, (hála)adás azért, ami még nincs is.

„Hiszek abban, hogy élni érdemes. Talán nincsen célja és értelme, mert „cél és értelem” emberi fogalmak: a világnak nincs rájuk szüksége. A világ több, mint minden emberi; hiszek a világban, mert eszem el nem éri. ” - így szól a magvető Babits az (Orökkék ég a felhők mögött, Vallomás helyett hitvallás) című versében.

1 SOLT Kornél: Interrogatfvlogika. In: Magyar Filozófiai Szemle 6, 1970., 1139-1147 p.

2 SOLT Kornél: ua.

3 BANCZEROWSKI lanusz: A világ nyelvi képe. Tinta Kiadó, Budapest 2008., 17-20 p.

FELHASZNÁLT IRODALOM:

Babits Mihály Összegyűjtött versei. DOMOKOS Mátyás (szerk), Osiris Kiadó, Budapest 2005.

BA_CZEROWSKI lanusz: A világ nyelvi képe. Tinta Kiadó, Budapest 2008, 17-20 p.

Bibliai szókönyv, szókonkordancia a Károli Gáspár fordítású (1908) Bibliához, Evangéliumi kiadó, szamizdat kiadás.

Ó- és Újszövetségi Szentfrás a Neolvulgáta alapján. Szent leromos Katolikus Bibliatársulat Budapest 2002.

ORAL, Roberts: A hitmagban rejlő csoda. Zúgó Szél Alapítvány, Budapest 1997.

SOLT Kornél: Interrogatívlogika. In: Magyar Filozófiai Szemle 6., 1970, 1139-1147 p.

Újszövetségi szövegmutató szótár (Konkordancia) Dr. 0PÁLÉNY Mihály - BALÁZS Károly (szerk.) Pázmány Péter Római Katolikus Hit- tudományi Akadémia Levelező Tagozat Budapest 1987.

54