Életünk, 2009 (47. évfolyam, 1-12. szám)
2009 / 1. szám - Balogh Gyula: Sobri Józsi
BALOGH GYULA Sobri Józsi* A trónörökös védnöksége alatt megjelenő' nagy mű programmjában Vasmegyénél Sobri neve is szerepel s e szerint kétségtelen, hogy az érintett munka a hírhedt haramiáról is meg fog emlékezni. Ez adott alkalmat arra, hogy Sobri Józsefről egyet-mást én is elmondjak. írtak ugyan a rettegett rablóvezér viselt dolgairól már a negyvenes évek elején is, de én itt csupán a még ismeretlen, vagy kevésbé ismert és a hivatalos adatokat kívánom összeállítani. Lehet, hogy a ki megyénknek e szomorú hírre vergődött speciálitásáról a fentemlített munkában írni fog, hasznát veszi ezen adatoknak is. Sobri családi néven Pap Józsefnek hívták. Édes atyja Sobor nevű sopronmegyei községből származott át Vasmegyébe, Bögötére s a család származási helyéről kapták a Pap gyerekek a Sobri nevet. Az öreg Pap, valamint Józsi és Jancsi fiai is, sertéspásztorságból éltek. Sobri szüleit az egész vidék vallásos érzelmű, jámbor embereknek ismerte s nem egyszer említették az öregek maguk is, hogy soha sem volna fiuk se oly szerencsétlen, ha rósz emberek nem kényszerítették volna a gonoszság útjára. 1832-őt írtak, mikor egy délután három csavargó vetődött az erdőre, hol Sobri Józsi sertéseit legeltette. A találkozásnak vége az lett, hogy egy szomszéd község kanászának sertéseit el kell hajtani; a három csavargó fenyegetésekkel Sobrit is rávette, hogy velük tartson. így került Sobri Szombathelyre a vármegye börtönébe. Ugye megvizsgáltatván felette, és társai felett Vasmegye fenyítő törvényszéke az 1832. évi Szent-István napi törvényszakasz alatt tartott ülésében a következő ítéletet hozta: „Kertész János, Szép vagy Gubi Miska, Pap vagy Sobri Józsi és Páncser Istók fegyveres csavargók ellen lefolyt büntető perben ítélet hozatott, mely szerint az első, mint a vádbeli sertésseregnek elhajtására a többieket kontató, a lopott sertéseket eladó, s már több ízben megbüntetett gonosztevő még harmadfél, a második, ki tolvajlásait gyakorizben megújította, a harmadikkal e- gyetemben még két esztendőkig fogva tartani, s jelesen az első féleszetendő- ként elveendő 30, összesen 150, - a 2-ik és 3-ik pedig fertályonként nyerendő 30, összesen 240 pálczaütésekkel, végre a negyedik bűntárs még egy esztendei fogságon felül fertályonként kiállandó 40, összesen 120 (?) pálczaütésekkel megfenyittetni, a tömlöczi tartásukra fordittatott költségek Márton István alszolgabiró úr által javadalmaikból bevétetni elhatároztatik.” Sobri Józsi tehát két évre a vármegye kosztosává szegődött. Időnként megfordult a városban is, a mikor tudniillik munkára hajtották, s ekkor alig volt lányszem, mely a deli legényen meg ne akadt volna. *ln: Balogh Gyula: Klio szolgálatában, Szombathely, 1895. 55
