Életünk, 2009 (47. évfolyam, 1-12. szám)

2009 / 6. szám - Salamon Nándor: Művészportrék - A Régió Artból

ház, a Műemlék, a Nyírbátor vagy az emlékidéző Győri sikátor visszacsatolás a konvencionális ábrázoláshoz. Ez a sajátság majd évekkel később, Sárváron festett városképein jelentkezik ismét, de addigra már megalkotta a szobrászattal rokon, a síkábrázolástól távolodó első bálványait, rovásírásos tábláit, apokrif oltárait.

Utaltunk már arra, hogy a „fa”, mint formálható, jelentéssel felruházható anyag, korán érdeklődési körébe került. Megemlítettük a népvándorlás kori ötvösművészet motívumait átíró kísérleteit (Aranyszarvas). Nyírségi, szatmári tapasztalatai, a tanulmányozott régészeti leletek (tarsolylemezek, aranykincsek stb.) növelték elkötelezettségét a témakör iránt. Elmélyedt a székely rovásírás rejtelmeiben, elemezte az ősi hitvilág képi, tárgyi szimbólumait és a népköltészet archaikus gyöngyszemeit. Foglalkozott a rokonnépek, a sámánizmus tovább élő hagyományaival. E sokféle eredőből bontakozott ki művészetének talán legmarkánsabb vonulata, amely a jeleket, jelképeket helyezte a mű centrumába és fő megjelenési formája a faanyag.

A metamorfózis, a idő rágta deszkadarabok képalkotó elemmé lényegülése Hajdúböszörményben kezdődött.

Több képet festett kapukról, kerítésekről, házormokról, amelyeknek szürkülő elemeit lassan kiszorították a modern anyagok. Lakatos egy-egy megviselt töredéket kimentett a lomokból és beépítette valamelyik festményébe, esetleg jeleket vésett a rostok közé. A következő fázisban reliefeket állított össze a darabokból s ez már tényleges kilépést jelentett a képsíkból. Néha ráfestett egy- egy színt vagy faragott elemekkel egészítette ki a rétegekben felvitt, izgalmas felületeket mutató faelemeket (Öreg király, Jó király). A szabadabb és szabályosabb, kötöttebb formaalakításra egyaránt lehet példát hozni (Az idő sodrában, Palánköreg). Ez utóbbin megjelent a bevésett emberi alak, míg a falusi ágyvégre emlékeztető Kodály-táblán a tulipán motívumok vésett keretében a rovásírással rögzített szövegsorok kaptak helyet. A Káplár Miklós emlékére - kétszer nyerte el a nevét megörökítő díjat! - című tábla a pusztai kútkáva és vályú, meg a csárdái iratos mestergerenda képzetét keltő, néhány vízszintesen rögzített lécdarabbal szemléletesen fejezi ki a hortobágyi pásztor életformájának lényegét.

63