Életünk, 2009 (47. évfolyam, 1-12. szám)
2009 / 5. szám - Söptei Imre: A "gründoló" Gothard, Gothard Sándor két vállalkozása
Eleinte csillagászattal foglalkozott ő is, majd apjuk halála után 1882-ben átvette a herényi birtokot, ami 923 holdat tett ki, ehhez jött felesége révén a Veszprém vármegyei Középiszkázon 735 hold.' A terület nem mondható kicsinek, de fényes, csak a tudománynak való élethez elegendő hátteret nem biztosított. Jövedelmét modernizálással, a hatékonyság növelésével lehetett emelni. Szervestrágyázással, melyhez felhasználta a Szombathelyen keletkező hasznosítható hulladékot, 2-3-szoros termésnövekedést produkált. Ekkoriban a gazdálkodással kapcsolatos irodalmak olvasása, azok továbbgondolása önálló elméleti munkásságra is inspirálta. Ismertetéseket, összehasonlító elemzéseket írt és adott ki saját költségén/' Az első évektől kezdve részt vett a szakma társadalmi szervezeteinek munkájában. 1899-ben a Vasmegyei Gazdasági Egyesület igazgatójává választották, 1890 és 1895 között Röszler Károllyal szerkesztette az Egyesületi Értesítőt. Országosan is felfigyeltek munkásságára, az 1890-es bécsi kiállítás magyarországi szervezőbizottságát vezette, a Hungária Műtrágya és Kénsav Rt. őt kérte fel egy, a műtrágyázást általában népszerűsítő munka megírására.7 Alapítója, főszerkesztője és évekig tulajdonosa volt a Budapesten kiadott Magyar Gazdák Lapjának. 1894-ben, a fővárosban tartott III. Országos Gazdakongresszuson ő elnökölhetett. A helyi közéletben is részt vett, az 1890-es évek elejétől évtizedeken keresztül a vármegye törvényhatósági bizottságának tagjaként működött. Párt- politikai tekintetben a szabadelvűekkel tartott, de 1904-ben kilépett és 1905 végén a Függetlenségi és 48-as Párt megyei elnöke lett.8 Új elvtársaival megalapította a Vasmegyei Független Llírlapot, amelyben ő is sokszor kifejtette politikai, főleg gazdaságpolitikai álláspontját. A következő évben nagy fölénnyel választást nyert, Szombathely országgyűlési képviselőjeként került a parlamentbe. Ott mindössze egy ciklust töltött, de az első évben a közigazgatási bizottság előadójaként, valamint a bankügyi, a közös ügyek tárgyalására kijelölt és a zárszámadást vizsgáló bizottság tagjaként működött.9 Sok mindenről nem szóltunk kiterjedt tevékenysége kapcsán, pl. az ikervári erőművel és a Vas megyei villamosítással kapcsolatos munkáiról, szinte elképzelhetetlen mennyiségű munkát végzett az 1880-as évek közepétől az 1910-es évek végéig. Mindezt tette úgy, hogy időről időre kiújult betegsége, amely többször hetekre ágyba kényszerítette. Végül ez a betegség és személyi, magánéleti problémái vezettek oda, hogy az 1910-es évek végére visszavonult. Gothard Sándor 33
