Életünk, 2009 (47. évfolyam, 1-12. szám)
2009 / 5. szám - Hírek és különféle a megyéből
magában, miszerint nemsokára huzamosabb közvetlen szemlélet alapján tüzetes tanulmányává fogja tenni a ritka műbecsű egyházat. Pénteken délelőtt dr. Burányi Gergely vezetése mellett megnézték régiségtárlatunkat, a székes- egyházat, a szeminárium gyönyörű uj kápolnáját, mely dr. Beöthy Zsolt tudós ízlését a legnagyobb mértékben kielégítette, továbbá főgymnasiumunk gazdag felszerelésű museumait. Innen kirándultak a herényi remek Observatorium megtekintésére, a hol a fiatal tudós Gothárd testvérek ismert előzékenységgel mutatták be gazdag felszerelésüket. A látottak után a legszebb emlékkel távoztak városunkból, kijelentvén egyszersmind, hogy nem utoljára voltak közöttünk. Hozza Isten őket vissza mielőbb! (Vasmegyei Lapok, 1884. augusztus 31.) Gothard Jenőt a magyar tudományos akadémia, 37 szavazattal 7 ellen, levelező tagjává választotta. A jeles tudós Vasvármegye fia, közöttünk él a tudománynak, közöttünk munkálkodik oly téren, hol nemcsak az ország, de a czivilizált világ úttörői között foglal helyet. Örömmel eltelve adunk hirt olvasóinknak, hogy Gothard Jenőt, Vasvármegye kitűnő fiát, lapunknak alapításától kezdve lelkes munkatársát és támogatóját, Magyarország legelső tudományos testületé tagjainak sorába emelte. Odahelyezte az elismerés koszorúját a fiatal tudós homlokára, forma szerint is tudóssá avatva azt, ki előbb is az volt, ismereteinek bőségénél, lelkének gazdagságánál fogva. Kevés haladónak adatott meg, hogy életének 32.-ik évében a tudományos munkálkodásnak oly eredményeit mutathatta fel, melyek a nemzeti tudomány felkentjeinek oly impozáns módon nyilvánuló méltánylását érdemelték ki. Pedig Gothard Jenő tevékenysége elvont tudományos körben mozgott. Ismereteinél tán csak szerénysége nagyobb. Nem a csillogás, a feltűnés vágya, hanem az igazi hivatás, a szellem, a lélek önkénytelen vonzódása vezette őt abba a roppant birodalomba, amelynek határát az ismeret képezi, s mely példátlan szívóssággal törekszik arra, hogy határait mind messzebbre terjessze ki. Megkoszorúzva tér vissza közénk. Férfikorának kezdetén bírja a tudományos világnak oly jelentőségű elismerését, mely méltó czélja egy, a tudomány szolgálatában eltöltött életnek. Megragadjuk az alkalmat, hogy lapunk olvasóinak bemutassuk a fiatal akadémikus híven tálalt arczképét s életének folyását, tudományos tevékenységének irányát röviden vázoljuk. Herényi Godiard Jenő született Herényben, 1857. évi május 31-én. Középiskoláit a helybeli főgymnasiumban végezte, hol az érettségi vizsgálatot 1875- ben állotta ki. Azután a bécsi polytechnikum gépészmérnöki szakosztályát hallgatta s annak teljes 4 évi folyamát bevégezte. 1881-ben, nagyobb európai utazás s Konkoly Thege Miklós ó-gyallai csillagvizsgálójánál szerzett tapasztalatai alapján építette és berendezte a herényi csillagdáját, melynek berendezése és műszereinek legnagyobb része saját műhelyében, saját tervei után készült. A fiatalos tudós ezentúl a csillagok s kivált az üstökösök spektroskopikus vizsgálatával foglalkozott. Egymásután jelentek meg értekezései a tud. 28
